Canestrini Antal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Canestrini Antal (Cloz, 1743. május 18. – 1807. március 18.) bölcselet- és orvosdoktor, császári és királyi kincstári orvos
[szerkesztés] Élete
Orvosdoktorrá lett 1768-ban Innsbruckban, azután gyakorlati kiképeztetése végett Bécsbe ment; itt ismerkedett meg Crantz tanárral, kivel a kórházak tanulmányozása végett Olaszországba utazott. 1771-ben legfelsőbb parancsból a lengyel határon kitört pestis megfigyelése s tovább terjedésének lehető megakadályozása céljából Magyarországba küldetett; feladatát szerencsésen megoldotta és a pestis terjedésének gátot vetett. 1773-ban hasonló célból a török határon működött sikerrel. 1776-ban Máramaros megyében rendezte a közegészségügyet, mire ezen megye főorvosa s az ottani kincstári bányák orvosa lett Máramarosszigeten. 1778-ban Nagybányán és 1785-ben Schwatzban (Tirol) működött, hol a himlőoltást meghonosította.
[szerkesztés] Munkái
Magyarországot illető munkái:
1. Monita medico-politica ad non paucos, eosque potissimum habitatores ruris. Cassoviae, 1776.
2. Dissertatio historica de peste, quae ab autumno anni 1770 usque ad mensem februarii 1771 in comitatu Zempliniensi grassabatur. U. ott, 1777.
3. Historia de utero duplici alterutro quarto graviditatis mense rupto in Hungaria a. 1781 in cadavere ab auctore invento. Aug. Vin., 1788.
Based on work by