Castel dell’Ovo
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nápoly történelmi központja |
||||
![]() Castel dell'Ovo |
||||
Adatok | ||||
Ország | Olaszország | |||
Típus | Kulturális helyszín | |||
Felvétel éve: | 1995 |
A Castel dell’Ovo (jelentése Tojásvár) egy nápolyi vár. A vár Megarides kis szigetén áll, ahol az első Cumae-i telepesek i.e. VI. században megalapították a régi város magját. Az I. században egy római patrícius Lucius Licinius Lucullus villát épített ezen a helyen, melyet a V. század elején III. Valentinus római császár megerősített. Az utolsó nyugat-római császár Romulus Augustus ide vonult vissza miután Odoaker 476-ban elűzte. Eugippius 492-ben kolostort épített itt.
A római-kori épületeket a IX. században a helyi lakosok lebontották, nehogy a szaracén fosztogatók elfoglalják. Az első várat ezen a helyen a normannok építették a XII. században. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt Castel Nuovo felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. 1387. április 19-éről, a Castel dell’Ovo falai közül keltek László nápolyi király levelei, melyekben atyja, II. Károly halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhirré tette, Zsigmond magyar király ellenében.
Mai formáját az aragon fennhatóság alatt kapta (XV. század). Az Olasz Háborúk során a franciák és spanyolok ágyúzták. A Nápolyi Köztársaság felkelői 1799-ben a Bourbon-pártiakat lőtték innen.
Az 1800-as évek egy kis halászfalu alakult ki a vár tövében, a Borgo Marinari. A falucska ma is létezik, viszont inkább vendéglőiről és motorcsónakkikötőjéről ismert.
A vár a nápolyi ifjú házasok kedvenc fényképháttere.
[szerkesztés] A vár elrendezése
A várat egy 100 m hosszú töltés köt össze a szárazfölddel, melynek elején két bástya áll. A vár szögletes, kb. 200 m hosszú és 45 m széles. A belső épületkeben kiállításokat és különféle rendezvényeket tartanak. A kastély mögötti nyúlványt eredetileg kikötőnek használták. A vár délkeleti oldalán egy impozáns kerek torony áll.
Nevének eredetét egy legendához kötik. A középkorban úgy tartották, hogy Vergilius egy tojást ágyazott az alapokba, hogy ez tartsa meg a falakat.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Olaszország világörökségi helyszínei |
![]() |
természeti: | Lipari-szigetek |
![]() |
kulturális: | Valcamonica barlangrajzai | A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével | Firenze történelmi központja |Velence és lagúnája | A pisai Dóm-tér | San Gimignano történelmi központja | I Sassi di Matera | Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái | Siena történelmi központja | Nápoly történelmi központja | Crespi d'Adda | Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata | Castel del Monte | A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban | Ravenna ókeresztény műemlékei | Pienza városának történelmi központja | A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel | A királyi rezidencia, Torinó | Botanikus kert, Padova | Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena | Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei | Amalfi tengerpartja | Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye | Villa Romana del Casale, Szicília | Su Nuraxi di Barumini, Szardínia | Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika | A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula | Urbino történelmi központja | Villa Adriana, Tivoli | Verona | Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek | A Villa d´Este Tivoliban | A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília | Piemont és Lombardia szent hegyei | Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai | Val d’Orcia | Siracusa városa és Pantalica nekropolisza |Genova, a Le Strade Nuove | Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös) |