Cestius piramisa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Róma történelmi központja |
||||
![]() Caius Cestius piramisa |
||||
Adatok | ||||
Ország | Olaszország | |||
Típus | Kulturális helyszín | |||
Felvétel éve: | 1980 |
Cestius piramisa (olaszul Piramide Cestia vagy Piramide di Caio Cestio) Rómában, a Piazzale Ostiensén, a Porta Ostiense kapu mellett, az Aventinuson egyiptomi mintára épült ókori műemlék, egyike Róma érdekességeinek. A síremlék i. e. 12-ben elhunyt építtetője, Caius Cestius magas rangú és gazdag római tisztviselő volt, aki Augustus császár uralkodása alatt praetori tisztséget töltött be s testamentumban hagyta meg utódainak sírja felépítését. 330 napig tartott, mire felhúzták a falait – az építményen erről tábla emlékezik meg.
A felirat:
"C(aius) CESTIUS L(uci) F(ilius) POB(lilia tribu) EPULO, PRAETOR, TRIBUNUS PLEBIS, (septem)VIR EPULORUM".
Az épületen egy másik tábla jelzi, hogy 1656–1663 között restaurálták, a munkálatokat VII. Sándor pápa finanszírozta.
A feltűnő épület a 3. században keletkezett Aurelianus-féle falba épült be, travertin-kő alapon fehér carrarai márványból készült. Sarkain szobrok és oszlopok álltak. Alapja 29,5 x 29,5 méter. Magassága 36,4 méter. A sírkamra eredeti bejáratát nem ismerik, 1633-ban új bejáratot vágtak az épületen. A belső sírkamrában ma is látható a freskók egy része: nimfák, áldozati edények, repülő győzelemistennők.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0
- Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Bp., 1965)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Circus Maximus | Santa Maria in Cosmedin-templom | Forum Boarium | Casa dei Crescenzi | Janus íve | San Giorgo in Velabro-templom | San Giovanni Decollato-templom | Santa Maria della Consolazione-templom | San Teodoro-templom | Santa Sabina-bazilika | Santi Bonifacio e Alessio-templom | Piazza dei Cavalieri di Malta | Monte Testaccio | Protestáns temető (Róma) | Cestius piramisa | Ponte Rotto |
Olaszország világörökségi helyszínei |
![]() |
természeti: | Lipari-szigetek |
![]() |
kulturális: | Valcamonica barlangrajzai | A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével | Firenze történelmi központja |Velence és lagúnája | A pisai Dóm-tér | San Gimignano történelmi központja | I Sassi di Matera | Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái | Siena történelmi központja | Nápoly történelmi központja | Crespi d'Adda | Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata | Castel del Monte | A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban | Ravenna ókeresztény műemlékei | Pienza városának történelmi központja | A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel | A királyi rezidencia, Torinó | Botanikus kert, Padova | Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena | Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei | Amalfi tengerpartja | Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye | Villa Romana del Casale, Szicília | Su Nuraxi di Barumini, Szardínia | Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika | A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula | Urbino történelmi központja | Villa Adriana, Tivoli | Verona | Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek | A Villa d´Este Tivoliban | A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília | Piemont és Lombardia szent hegyei | Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai | Val d’Orcia | Siracusa városa és Pantalica nekropolisza |Genova, a Le Strade Nuove | Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös) |