Ciszterciek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 októberéből származik.

A ciszterciek (rövidítve OCist, teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis), magyarul gyakran, de helytelenül cisztercita rend) római katolikus szerzetesrend.

Ciszterci Apátság, Zirc

Tartalomjegyzék

1 Alapítása, története
- 1.1 Női ciszterciek
2 Szabályzata, tevékenysége
3 A rend Magyarországon
4 A rend mai állása
5 Híres magyar ciszterciek
6 Lásd még
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Alapítása, története

Szerzetesrend, Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy Szent Benedek rendjét az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. Szent Róbert 1098 márciusában húsz rendtársával Citeaux-ban (innen a név), Dijon vidékén telepedett le egy elhagyatott, zord helyen, hogy itt, a világtól elzárva, könnyebben követhessék mindenben Szent Benedek szabályzatát. Szent Róbertnek egy év múlva vissza kellett térnie Molesme-be, utána Szent Alberik vette át az új telep irányítását, aki határozott lépéseket tett az önálló rend kifejlesztésére.

Egy ideiglenes szabályzat (Instituta monachorum Cisterciensium de Molismo Venientium) összeállítása, a ruházat színének meghatározása (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és II. Paszkál pápától 1100. április 18-án kapott védelmi okirat: ezek szolgáltatták az önálló fejlődés alapjait. Az új rend a teljes szervezettséget a következő apát, Szt. István (Harding István, angol) alatt 1119-ben érte el az úgynevezett Carta Caritatis szabályzattal.

Ugyancsak ezen apát idejében – a legválságosabb időben – virágzott fel az új rend, elsősorban azért, mert Szent Bernát harminc társával együtt belépett a rendbe, és egyéniségével az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerzett neki és belső életét is századokra megszentelte.

Rövidesen négy újabb apátság jött létre Citeaux-ból: La Ferté (1113), Pontigny (1114), Clairvaux (1115), melynek Szt. Bernát lett az apátja, valamint Morimond (1115). Ezekből az apátságokból, mint Citeaux főhajtásaiból azután mind újabbak jöttek létre, oly gyorsan alakultak újabb és újabb apátságok, hogy Szent Bernát élete végére (1153) már 343 kolostor létezett szerte az egész világon; a 14. században az összes férfi és női cisztercita kolostorok száma pedig meghaladta az 1750-et.

[szerkesztés] Női ciszterciek

A női ciszterci szerzetesek eredete bizonytalan. Némelyek szerint Szent Bernát nővére, Szent Humbelina, mások szerint maga Szent Bernát alapította; valószínű azonban, hogy a valódi alapító Szent István lehetett, aki 1125-ben Tart-ban, Dijon mellett, a Szent Benedek-rendi Jully kolostorból telepített le szerzetesnőket és az új kolostort Cisteaux-ból vett szabályzattal látta el.

[szerkesztés] Szabályzata, tevékenysége

Az említett Carta Caritatis által megalapított szervezet a legbölcsebb konstitúciók egyike, mely egyrészt a tökéletes centralizációt viszi keresztül, másrészt az egyensúlyozó erőkről okosan gondoskodik: a Citeaux-i apát az összes apátságok feje (abbas generalis), a négy másik említett anya-kolostor apátja a belőle származott kolostorok főapátja. Citeaux-ban minden évben tanácskozást (capitulum) tartanak, amelyen minden apát köteles megjelenni. A Citeaux-i apát legfőbb hatalmának ellensúlyozója egyrészt a másik négy főapát, valamint ez a káptalan, amely szükség esetén a generalis fölött ítélkezhet, sőt, azt le is válthatja.

A ciszterciek a művelődés legkülönbözőbb ágaiban szereztek maguknak érdemeket. Legfőbb érdemük és az egyetemes kultúrára legnagyobb hatással bíró működésük a gazdaságtan terén volt; érdemeket szereztek továbbá mint hithirdetők (Kelet-Poroszország germanizálása), mint tanítók (Párizsban, Metzben, Toulouse-ban, Würzburgban, Oxfordban stb. voltak híres bölcsészeti és teológiai intézeteik), mint zenészek s méginkább mint építészek, e téren a gótika műfajában alkottak maradandót.

[szerkesztés] A rend Magyarországon

Magyarországon az első ciszterci kolostor 1142-ben épült: Cikádor (a mai Bátaszék, Tolna megyében), és III. Béla, valamint utódjai, különösen Imre király buzgólkodtak a ciszterci rend hazai elterjesztésében; az előbbi alapította Pilis, Pásztó, Szentgotthárd, az utóbbi Zirc, mai napig fenálló egyesített apátságokat. A hanyatlás jelei a 14. század vége felé kezdtek mutatkozni, és belvillongások folytán az egységes szervezet, éppen nagy kiterjedésénél fogva, darabokra hullott, önálló kongregációk alakultak ki.

Jelenleg a rend Magyarországon iskolákat tart fenn, Budapesten, Egerben, Pécsett és Székesfehérváron.

A Ciszterci Rend alkotmánya (Charta Caritatis) szerint az apátságokat két intézménynek kellett összetartania, szerzetesrenddé alakítania. Az egyik az apátok évenként megtartandó általános gyűlése, a generális káptalan volt, a másik a monostort alapító apátoknak ezekben a monostorokban végzett évenkénti látogatása. A nagy távolságok és az országok között kialakult politikai feszültségek ezeknek megtartását már a 14. századtól kezdve mindinkább akadályozták. A káptalan, majd a ciszterciumi (generális) apát előbb területi elöljárókat, majd vikáriusokat nevezett ki. Több tartományban az apátságok tömörültek szövetségbe, kongregációba, hogy megvédjék jogaikat és függetlenségüket. Az első ciszterci kongregáció a kasztíliai apátságokból létesült 1425-ben. Ausztria 14 apátsága előbb egy vikárius alá tartozott, majd 1859-ben az Osztrák–Magyar Monarchia területén létrejött a Congregatio Austriaca, amelybe a zirci apátság is beletartozott.

1920-ban az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, így elérkezett a lehetőség, hogy a magyar ciszterciek saját viszonyaiknak megfelelően önálló kongregációt alkossanak. 1923-ban XI. Piusz pápa felállította a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját, amelynek központja Zirc, feje a zirci apát. Ekkor hozzátartozott a Szentgotthárdi Apátság, amelynek címét a zirci apát viseli, továbbá az egri, székesfehérvári, pécsi, bajai, budai és előszállási rendház és a budapesti tanulmányi ház. 1947-től 1977-ig a nagyrészt magyar ciszterciektől benépesített amerikai Spring Bank perjelség (Wisconsin, 1963-tól apátság), 1955-től a magyar ciszterciek által alapított Dallas-i perjelség (1963-tól apátság), végül 1996-tól a ciszterci nővérek apátsága, a Boldogasszony Háza Kismaroson a Zirci Kongregáció tagja lett. Minden kongregáció saját alkotmánnyal rendelkezik. A Zirci Kongregáció Alkotmányát hosszú előkészítés után 1941-ben hagyta jóvá a Szentszék.

Magyarországon az államhatalom 1950. szeptember 7-én betiltotta csaknem az összes szerzetesrend működését, köztük a ciszterciekét is. 1989-ben, amikor a szerzetesrendek újraszerveződhettek, a Zirci Kongregációnak új alkotmányra volt szüksége a megváltozott körülmények miatt, mert akkor már két (Zirc, Dallas), 1996-tól Kismarossal már három apátság tartoziűott a Kongregációhoz. A Szentszék 1991-ben és 2000-ben jóváhagyta a Zirci Kongregáció új konstitúcióját. A Kongregáció elnöke, prézes apátja a mindenkori zirci apát, közgyűlésének, káptalanjának tagjai a kormányzó apátok és az apátságok választott küldöttei.

A kongregáció prézes apátjai: Békefi Remig 1923-1924, Werner Adolf 1924-1939, Endrédy Vendel 1939-1981, Kerekes Károly 1987-1996 és Zakar Polikárp 1996-tól.

[szerkesztés] A rend mai állása

Európában 72 férfi és 110 női kolostor létezik, Ázsiában 3 férfi, Afrikában 2 férfi és 2 női, Amerikában 4 férfi és 2 női, Ausztráliában 1 férfi kolostor működik; tehát összesen 82 férfikolostor 3869 szerzetessel és 114 női kolostor 3270 szerzetesnővel. Összesen 196 kolostor 7139 szerzetessel. Ezek háromfélekép alkalmazzák az eredeti szabályzatot: közönséges, közép és eredeti szigorában (communis, mediae és strictae observantiæ); ez utóbbiakhoz tartoznak nagyobb részt a trappisták.

(A forrásokat összegyűjtve l. Dr. Leop. Janauschek Der Cist. Orden. Brünn 1884. – Magyarországra nézve Békefi Bemig dr. A zirci, pilisi, pásztói és szt.-Gotthardi ciszt. apátságok története, Pécs 1891. – A mai állapotra nézve Cist. Chronik, 1892. évf.).