Csütörtök (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csütörtök (korábban Csallóközcsütörtök, szlovákul Štvrtok na Ostrove, németül Loipersdorf, korábban Donnersmarkt) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. Mintegy 1700 lakosa van, 80% körüli a magyar nemzetiségűek aránya, jelentős a cigány lakosság száma is.

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonytól 14 km-re délkeletre, Somorjától 8 km-re északkeletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét csütörtöki napokon tartott hetivásárairól kapta.

[szerkesztés] Története

Mai temploma helyén a rómaiak korában egy Jupiter templom állt. A falu a hagyomány szerint már I. István korában templomos hely volt, hetivásárait csütörtökön tartották. 1217-ben említik először, amikor II. Endre a Szentgyörgyi és Bazini grófok őseinek ajándékozta a korábban a pozsonyi várbirtokhoz tartozó Csütörtökhely falut. Már a középkorban is központi helynek számított, a 13. században német telepesek érkeztek (ekkoriban Loipersdorf néven ismert), majd a 15. században földbirtokosi mezővárossá vált. Az 1870-es években elveszítette városi rangját és lassú hanyatlásnak indult. 1910-ben 1259, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1920 után a környező birtokokon szlovák telepesek új falvakat alakítottak ki (az Erzsébet- és Anna-majorból Miloslavov, Vörösmajorból és Németsókból Kvetoslavov községet. Napjainkban egy magyar és egy szlovák alapiskola is működik a faluban.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Jakab temploma a 13. század középén épült, a 15. században gótikus kéthajós templommá építették át. Harangja és keresztelőmedencéje 15. századi. 1572-ben ide temették Mérey Mihály nándort és családját. A szentély belső terében megtalálhatóak a gótikus falfestmények maradványai. A templom érdekessége, hogy a folyamatos feltöltődés miatt bejárata ma a talajfelszín alatt nyílik.