Csata a Zengőn

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csata a Zengőn vagy a Zengő-hegyi csata néven vonult be a köztudatba az az összecsapás, amelyre 2004. február 13-án került sor a Zengő hegyen környezetvédők, illetve a fakivágó munkásokkal érkező biztonsági őrök csapata között.

A Mecsek legmagasabb pontján, a 682 méter magas Zengő tetején zajlott „csatában” a hegy lábánál fekvő Hosszúhetény és Pécsvárad lakói és a Greenpeace aktivistái megvédték a fákat, amelyeket azért vágtak volna ki, mert az egymást követő kormányok döntései szerint erre a hegyre kívánták felépíteni egy magyarországi NATO lokátorcsoport három radarjának egyikét.

[szerkesztés] A csata

Az időzítés azért volt fontos, mert a következő napokban lejárt volna az a határidő, amikor még törvényesen lehetett volna fákat kivágni a hegytetőn.

A környezetvédők nem szálltak szembe a biztonsági őrökkel, ehelyett testükkel védték a kivágandó fákat és amikor közülük valakit elvonszoltak, más állt a helyébe. Az órákig tartó huzakodásnak az vetett véget, hogy a helyiek szervezte riadóláncnak köszönhetően egyre többen érkeztek a hegyre, ráadásul a helyszínre tévékamerák is érkeztek.

A huzakodásban egy Greenpeace-aktivista könnyebben megsérült. A vérző fejéről készült fotók és egy hosszúhetényi amatőr videófelvételei a csatáról bejárták az országos médiát és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy tovább romlott az amúgy is népszerűtlen Zengő-projekt társadalmi megítélése.

A csata a környezetvédők győzelmével ért véget. A „riadókészültséget” a helyiek a következő hónapokban is fenntartották, de nem került sor újabb próbálkozásra a fák kivágására.

[szerkesztés] A csata utóélete

A Zengő-lokátor projekt ellen harcoló civil szervezetek – Civilek a Zengőért Mozgalom, Greenpeace, Védegylet –, amelyeket sokak közt Sólyom László későbbi köztársasági elnök is támogatott, többek közt a csata eredményeképp a magyarországi környezetvédő mozgalom legnagyobb sikerét érték el bős-nagymarosi vízierőmű építésének meghiúsítása óta az 1980-as évek végén.

A következő választások előtti évben a kormány hivatalosan is lemondott arról, hogy az egyedi állat- és növényvilágú, szigorúan védett növényeknek (így a bánáti bazsarózsának élőhelyeket adó Zengőn építse fel a lokátort. A kiszemelt új helyszín a Pécshez közeli Tubes. Mivel az új helyszínt is sok kritika érte, március 2-án a lokátorról Pécsen népszavazást tartanak.

[szerkesztés] A csata emlékezete

A csata emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez, amelynek során a pécsváradiak és a hosszúhetényiek külön indulva (a hozzájuk csatlakozó, messzebbről érkezett természetvédőkkel együtt) a hegy tetején találkoznak.