Cseresnyés Sándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cseresnyés Sándor (felsőőri) (18. század – 19. század) orvos, költő
1817–1818-ban a pesti egyetemen 4. éves orvostanhallgató volt; ekkor a pesti vakok intézetének segédorvosa lett, később Veszprém megye első tiszti főorvosa, a pesti királyi orvoskar rendes, a budapesti orvosegylet levelező tagja.
[szerkesztés] Munkái
1. Radelinak orvostudományt hallgatott nemes ifjú barátjának hamvai felett jún. havában 1816. Pest. (Költemény.)
2. Elegidiopaean t. Tóthpápay János úrhoz mint kedves és jó principálisához. U. ott, 1816.
3. A párisi sashoz Pesten, nemzeti könyvtárunkba lett beiktatásakor 1816. eszt. Pesten. (Költemény.)
4. Elegia kedves emlékezetű Hermine cs. kir. herczeg asszonyunk hamvai felett. U. ott, 1818. (Magyar és német szöveggel; az utóbbit J. v. U. fordította.)
5. A pesti és budai meltgs. asszony-egyesület vakokat tárgyazó ispotályában tett két esztendei (1817–18.) nevezetesebb szemorvoslásokról, a szemalkatnak leirásával együtt. Bécs, 1819.
6. A nagy Festetics árnyékához. Bécsben máj. 10. 1819. Hely és év n.
7. A hallás előművészeiről, hallásról, ezeknek bajairól s orvoslásáról. Veszprém, 1832.
8. Rövid oktatás Lalich József veszettséget és mérges kigyók harapását gyógyító módjáról. Pápa, 1840.
9. Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról. U. ott, 1841.
10. A Nagy-Somló hegyről, váráról, Somló-Vásárhelyről, helyzeti, történeti, természeti, gazdasági s költészeti tekintetben. Egy képpel. U. ott, 1848.
Based on work by