Cserháti Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cserháti Sándor, 1876-ig Hechtl Sándor (1852. szeptember 14., Győr – Magyaróvár, 1909. április 13.) tanár és gazdasági szakiró.

Reáliskolai tanulmányai befejezése után gazdasági gyakorlatra ment, majd 1871-73-ban elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémia tanfolyamát. 1873-74-ben a hallei, 1874-75-ben pedig a lipcsei egyetemen egészítette ki szaktanulmányát. Az 1875. év őszén a magyaróvári gazdasági akadémia segédtanárává, 1878-ban rendes tanárává nevezteték ki.

Több szaklapba számos cikket írt, ezen kívül 1880-82 között a Pesti Napló földművelési rovatát szerkesztette. 1883-ban Kosutány Tamással együtt megalapította és szerkesztette a Magyaróvárott megjelenő Mezőgazdasági Szemle című havi folyóiratot. 1890-től a Köztelek című, az Országos gazdasági egyesület kiadásában megjelenő szaklap állandó rovatvezetője volt. Mint a növénytermelés tanára, egyúttal a magyaróvári gazdasági akadémia kisérleti telepének kezelője és ugyanott az 1891 évben az ő kezdeményezésére és tervei szerint alapított Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás vezetője lett.

Elsősorban talajműveléssel és a talajerőpótlás kérdéseivel foglalkozott. Űttörőmunkát végzett az egyes szántóföldi növények megfelelő műtrágyázási módjának kidolgozása terén. Kosutány Tamással az 1890-es években ő indította el a magyarországi búza- és lisztminőség-vizsgálatokat.

[szerkesztés] Önállóan megjelent munkái

A szarvasmarha táplálkozása. J. Kühn F. után fordítva. Magyaróvár 1877.
A phylloxera vastatrix. A földm.-, ipar- és keresked. miniszter megbizásából. Bpest 1880;
A trágyázás alapelvei. Bpest 1886. (Kosutány Tamással együtt);
Mily módon lehetne a kisbirtokosok között az okszerü gazdálkodást legsikeresebben terjeszteni. Magyaróvár 1888. (Különleny. a «Mezőgazdasági Szemlé»-ből)
Talajjavító növények. Bpest 1889. (Különleny. a Term. tud. Közlönyből)
A gabona-félék termesztése. Magyaróvár 1889, 42 rajzzal
Jelentés a magyaróvári gazdasági akadémia kisérleti telepén az 1886-88. végrehajtott kisérletekről. Magyaróvár 1889. (Szilassy Zoltánnal együtt)
A csalamádé termelése, bevermelése és etetése. Kolozsvár 1891
A talajnak mély művelése hazánkban. A földm. miniszt. megbizásából, Magyaróvár 1891. Ugyanaz németre átdolgozva ily cim alatt: Die Ergebnisse der Tiefcultur in Ungarn, mit besonderer Berücksichtigung der Dampfcultur. Wien 1892.
A magyaróvári gazd. akadémiával kapcsolatos növénytermelési kisérleti állomás jelentése 1891 és 92. évi működéséről Magyaróvár 1892-93.
A dohány égésére befolyást gyakorló körülmények tanulságai. Budapest, 1893;
Talajismeret. Budapest, 1894;
Újabb tapasztalatok a trágyázás köréből. Magyaróvár, 1895;
Az okszerű talajművelés alapelvei. Budapest, 1896;
A gyomok kártékonysága és az ellenük való védekezés. Kolozsvár, 1898;
A rétek trágyázása, különös tekintettel a Thomas-salak és kainit használatára. Budapest, 1898;
Általános és különleges növénytermelés. Magyaróvár, 1900;
A kálitrágya alkalmazása hazai tapasztalatok alapján. Nyitra, 1901;
A homoki szőlők trágyázása. Nyitra, 1901;
A búza előveteményei. temesvár, 1904;
A zöldtrágyázás homoktalajon, mint a legbiztosabb mód a termelőképesség fokozására. Győr, 1906;
Az istállótrágya. Budapest, 1908;
Az árpa termelése, különös tekintettel a sörárpára. Győr, 1909.