Csernáton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csernáton (románul Cernat): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Alsó- és Felsőcsernáton egyesítése.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik.

[szerkesztés] Története

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

Damokos udvarház

Végh Antal szobra a Hauszmann Pál-múzeum előtt

Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeum kertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
Damokos-Eperjessi (épült 1840)
Damokos Mihály-féle (épült 1839)
Sándor István-féle (épült 1860)
Bernáld kúria (épült 1820 körül)
Molnár Sándor-féle (XVIII. sz. )
Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
Itt született Cseh Lajos, Kossuth titkára.
Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
Felsőcsernátonban született Bod Péter író, történész 1712-ben.