Csorba József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csorba József (szakácsi) Nagyszőllős, 1789. január 11. – Pest, 1858. november 23.) orvos, Somogy megye főorvosa
[szerkesztés] Élete
Szegény szülőktől származott; iskoláit Máramarosszigeten, Debrecenben és Sárospatakon végezte; honnét Majthényi főispán fia mellé 1000 váltó forint, akkor jelentékeny évi fizetéssel nevelőnek ment és Pesten az orvosi tanfolyamot látogatta. 1817-ben orvosdoktor lett és megyei főorvossá neveztetett ki Somogyba, mely hivatalát 34 évig viselte, mire arról 1848-ban lemondott, a fővárosba költözött és a tudománynak élt. 1832. március 9. a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Kaposvárt megyei kórházat létesített, mely 1844-ben nyilt meg. 1834. május 30. kelt oklevéllel Szakácsiban részjószágot és nemességet nyert.
[szerkesztés] Munkái
1. Dissertatio inaug. medica de phlebeurysmate in specie de haemorrhoidibus. Pestini, 1817.
2. Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egészség fentartására és a betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik. U. ott, 1829.
3. Észrevételek az éghajlatnak befolyásáról az emberre. Falconner Vilmos után ford. U. ott, 1833.
4. A magyarországi pokolvar, annak természete, okai és gyógymódjai. Buda, 1837. (A m. tud. akadémia által második jutalomra méltatott pályamunka.)
5. Észrevételek az álladalmi egészség rendezéséről hazánkban. Pécs, 1848.
6. Somogyvármegye ismertetése. Pest, 1857.
Kéziratban maradt: A choleráról és A tapasztalásról az orvosi tudományban. Zimmermann után ford.
Értekezései a Tud. Gyűjteményben (1817. 1824.), Orv. Tárban (1831–33.), Gazdasági Tudósításokban (1839.), Zeitschrift für Natur und Heilkunde (1851.), a M. Akadémiai Értesítőben (1855. A fűvészeti nevek származásáról, 1858. Emlkbeszéd Bene Ferencz felett), a Pesti Naplóban, M. Sajtóban (1855. 28. sz., 1856. 396. 400. 402. 407. 412. Állati magnetismus, Alvajárás) és M. Néplapban (1856. 22. sz.) jelentek meg.
Based on work by