Czente István
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czente István (Tornallya, 1803. december 23. – Rapp, 1859. február 14.) katolikus pap, költő
[szerkesztés] Élete
Atyja református, anyja katolikus volt. Iskoláit Rozsnyón végezte; a teológiát a bécsi Pazmaneumban hallgatta. 1827-ben misés papnak szenteltetvén föl, három évig mint segédlelkész és kilenc évig a rozsnyói seminariumban mint tanulmányi felügyelő, spiritualis, a világi ifjuság erkölcsi felügyelője s hitszónoka hivtaloskodott; emellett az elméleti s gyakorlati bölcselettant és a magyar nyelvet tanította. 1839-ben losonci, 1849-ben rappi plébános lett; ekkor a magyar kormány által elfogatott; később azonban ismét visszahelyeztetett hivatalába.
[szerkesztés] Munkái
1. Jézus a mi példánk. Rozsnyó, 1831.
2. A bölcselkedő magyar polgár. Kassa, 1838. (Az akkor uralkodó korszellem ellen. Ism. Figyelmező. Felelet a Századunkban.)
3. A korszellem. Németből Dengler után ford.
Verse a Hebeben (1826.) jelent meg.