Dóczy Ferenc kötelezvénye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dóczy Ferenc kötelezvénye az Országos Levéltár legrégebbi teljesen magyar nyelvű okirata 1511-ből. Ebben Dóczy Ferenc kötelezi magát, hogy a nádornak egy paplant ad, ha Dienesy Tamással és atyafiaival folyó perét kedve szerint intézi el. A paplant egy bizonyos Mendelnek, a zsidó közösség akkori elöljárójának kezéhez ígéri juttatni. Amennyiben viszont a per nem az ő javára dőlne el, semmivel sem tartozik a nádornak. Bizonyosan igen értékesnek kellett a paplannak lennie, ha a nádor magát ilyen törvényesen kenyereztette le. Az okirat végén a „tizenegyezer szűz napja” október 21-re esik. Az okirat teljes szövege:
„Én Ferencz Dóczy adom emlékëzetre, hogy én fogadtam adnia nádrëspán uramnak ëggy paplant illyen ok alatt és szërzés alatt: hogy a minëmű përi én velem vagyon Dienesí Tamásnak, az váradi lëktornak és az ő atyjafiaianak Zádorlaka és hozjája tartozó véggyel – a ki zádorlaka mast én kezemnél vagyon – azt ő këgyelme nádrispám uram velëk mëgszërzi és engëmet én akaratom szëerént vélëk mëgszërződtet. Kiről mëg ës fogadok hitëmre, hogy ha az én akaratom szërént ő këgyelme engëmet vélëk mëgszërződtet, az fëllyül mondott paplant Méndel kezébe adom, ki most az zsidóknak előttëkjárójok. Hol kedig ő këgyelme én akaratom szërént mëg nëm szërzenéje és engëmet ő vélëk, az fëllyül mëgmondott përësëkkel mëg nëm szërződtetne én akaratom szërént, tahát ő këgyelmének sëmmivel në tartozzam. Ki levél költ tizënëggyezër szűz napján ezër ötszáz tizënëggy esztenőbe.”
[szerkesztés] Források
Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894)
Based on work by