D–20
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A D–20 vontatott tarackágyú. A 152 mm-es M 1937-es, más néven ML–20-as típusjelű löveget váltotta fel. Részegységei nagyrészt megegyeznek a 122 mm-es űrméretű, D–74 típusjelű tábori ágyúéval, fejlesztésük párhuzamosan folyt. A D–20-t az "URALMAS" OKB–9 jelű tervezőirodájában fejlesztették ki Fjodor Fjodorovics Petrov főkonstruktőr vezetésével. Tervezése már a II. világháború után elkezdődött, de a sorozatgyártású példányok csak az 1950-es évek közepén jelentek meg. Tüzelésnél a löveg körtalpát letámasztják, így stabil lesz, a kerekeket tehermentesítésük céljából felemelik. M–55 jelzéssel is ismert. Ezt a tábori löveget nehéz, kétkamrás csőszájfékkel látták el. Módosított, D–22 (2A33) típusjelű változatát építették az 2SZ3 "Akacija" önjáró lövegbe. A D–20 volt az első szovjet löveg, amely alkalmas volt harcászati atomlőszerek kilövésére. A szovjet időkben vegyi töltetű lőszerek is rendszeresítve voltak hozzá. Rakétapóthajtású lőszerrel a lőtávolság elérte a 24 km-t.
[szerkesztés] Műszaki adatok
- Gyártó: Szovjetunió
- Kezelők száma: 10 fő
- Űrméret: 152,4 mm
- Csőhossz: 5195 mm
- Tömeg: 5650 kg
- Lőszer tömege: 43,51 kg
- Lövedék kezdősebessége: 600 (670) m/s
- Lőtávolság: 17 410 m (24 000 m)
- Tűzgyorsaság: 5-6 lövés/perc
- Póthajtásos gránát: van
- Emelkedési szög: -5°, + 63°
- Oldalszög: 58°
- Teljes hosszúság: 8,69 m
- Teljes szélesség: 2,32 m
- Teljes magasság: 1,92 m vontatva
- Vontatási mód: AT–SZ; Ural–375; Tatra–813 típusú tehergépkocsik.
- Vontatási sebesség: 60 km/h.
[szerkesztés] Típusváltozatok
- M1985 – Romániában a D–20 alapján kifejlesztett löveg
- "66-os típus" – Kínában gyártott változat