Dejtár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Észak-Magyarország | ||||
Megye | Nógrád | ||||
Kistérség | Balassagyarmati | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 21,75 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 2649 | ||||
Körzethívószám | 35 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Dejtár község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település az ország északi részén a Budapesttől 70 km-re, Balassagyarmattól 13 km-re, a 22.sz. főközlekedési úttól 3 km-re, a 2. sz. úttól 6 km-re az Ipoly folyó bal partján található.
A Balassagyarmatról induló autóbuszok (Ipolyvece, Nagyoroszi felé) áthaladnak a településen.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi a vasúton túli terület, némi gondot okozva a településnek. Ritka és védett növények találhatók a Nagy-tó és a Kifli-tó környékén (árvalányhaj, fekete kökörcsin).
[szerkesztés] Története
A települést először 1255-ben említik az oklevelek Dehter néven. 1438-ban az esztergomi érsek birtokába került, ekkor appidiumként (mezővárosként) említik az oklevelek. A török kiűzése után az esztergomi érsek újjáépítette a falut, mely rohamos fejlődésnek indult.
A településen többször pusztított tűzvész, az első az 1848-49-es szabadságharc után. Ennek emlékére állították a Szent Flórián szobrot 1855-ben.
A falu templomát majd két évtizeden keresztül építették és 1810-ben szentelték fel. Érdekessége a 200 éves szószék, melynek faragványait ismeretlen művész alkotta.
Az 1980-as évek elején, az Ipoly partján fúrt kutakkal és a vízmű kiépítésével kezdték el kiaknázni a dejtári vízbázist, mely jelenleg 51 település egészséges ivóvízellátását biztosítja. 1980. februárban összedőlt a könyvtár, melynek újjáépítése az év végére megtörtént. 1991-ben az álalakított egészségügyi központ került átadásra. 1993-ban restaurálták a műemlék jellegű Szent Flórián szobrot. 1993 decemberében 400 telefonvonal kapacitású automata telefonközpont került beüzemelésre. A telefonhálózat kiépítése befejeződött, mintegy 260 lakásban működik telefon. Az 1994 év a csatornahálózat kiépítésének évében kellett befejezni a mintegy 270 milliós beruházást. 1995 év szeptemberében mintegy 120 előfizetővel megkezdte működését a helyi kábeltelevízió. A gázberuházás megvalósulása érdekében az önkormányzat is csatlakozott a Börzsönygáz Kft-hez.
Jelentős a konzervüzem és a hagyományos savanyító üzem. Megyei II. osztályú labdarúgó csapatnak szurkol a falu.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Tájház - az 1920-as évek elején épült