Dini-derivált
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A matematika tudományában, közelebbről a matematikai analízisben, az alsó és felső Dini-derivált a derivált fogalmának kiterjesztése nem feltétlenül differenciálható, de azért még az analízis szempontjából értelmezhető tulajdonságú, például folytonos vagy Lipschitz-tulajdonságú függvények esetén.
[szerkesztés] Definíció
Ha f valós-valós függvény, akkor a Dini-féle felső deriválton az értelmezési tartomány egy x pontja esetén a következőket értjük:
itt a limesz szuperior a következő függvénytani értelmben értendő:
ahol Dom( f ) az f függvény értelmezési tartományát jelöli.
Másrészt a Dini-féle alsó derivált az értelmezési tartomány egy x pontjában:
ahol a limesz inferior a következő:
[szerkesztés] Megjegyzések
Természetesen, ahogy a derivált sem, ugyanúgy a Dini-derivált sem feltétlenül létezik, illetve véges. Ahol a függvény differenciálható, ott a hagyományos derivált és a Dini-deriváltak egyenlők.
Ha f lokálisan Lipschitz-tulajdonságú, akkor a Dini-deriváltak léteznek, és végesek. Ha ezen kívül f értelmezési tartománya kompakt, vagy f Lipschitz-tulajdonságú, akkor a Dini-derivált korlátos.
[szerkesztés] Példa az alkalmazásukra
Ez a deriváltfajta lényeges szerepet kap a Riemann-integrálhatóság elméletében. Például a határozott Riemann-integrál helyettesítési tételének érvényes egy olyan változata, amikor az érdeklődésünk homlokterében a transzformáló G függvény áll. Ha tehát feltesszük, hogy a lipschitzes G függvény a korlátos és zárt [a,b] intervallumot az ugyanilyen [α,β] intervallumba képezi olymódon, hogy G majdnem mindenhol erősen differenciálható és majdnem mindenhol injektív, akkor tetszőleges [α,β]-n Riemann-integrálható f esetén fennáll a következő integráltranszformációs tétel:
ahol a g függvény a G felső Dini-deriváltja.