Vita:Dini-derivált

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Dom(f)-et, (pláne így, hogy mind dőlt betű, vagyis TeX-szempontből egy 3-elemű szorzatnak van értelmezve) nem támogatom. Szerintem a D_f, ha kevésbé precíz is, sokkal jobban elterjedt. Péter ✎ 2006. június 25., 09:30 (CEST)

Egyetértek, én is jobban szeretm a D(f)-et (persze, ez nem kötelez senkit semmire). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 25., 09:41 (CEST)

Hát, ha valami félreérthető, akkor az a D_f vagy a D(f) jelölés, mely akár a deriváltat is jelölheti. Természetesen a magyar szokásoknak, meg a Császár-féle Analízis könyvnek megfelel ez a jelölés, de azért valljuk be hogy ez mégiscsak egy "törzsi" jelölésmód és aki a külföldiek számára is érthetően akarja jelölni, az dom(f)-et vagy Dom(f)-et használ (az utóbbi időben már ez tekinthető gyakorinak M.o.-on is). Másrészt a dőlt betűs Dom szorzatot véletlenül sem gondolnám háromtényezős szorzatnak. Megjegyzem dobtak már vissza külföldről publikációt azért, mert nem tudták mi az a D(f).

Javaslat vitassuk ezt meg például Gubb matematika műhelyén: User vita:Gubbubu/Matematika műhely, mert lényeges kérdés. Sajnos én ragaszkodni fogok a dom(f) vagy Dom(f) jelöléshez, ezt előrebocsátom.Mozo 2006. június 25., 09:44 (CEST)

Akkor szerintem fölösleges vitázni, maradjon. Bár én mindig D(f)-et fogok használni. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 25., 09:47 (CEST)

Kijavítottam állóra dőlt helyett :) Mozo 2006. június 25., 09:49 (CEST)

Javaslom, hogy ilyen esetben az első használat után legyen zárójelben az alábbi félmondat: ahol Dom(f) az f függvény értelmezési tartományát jelöli. És akkor terjesztjük a jelölést is (bár nem tudom a D(f) miért törzsi, a tangens tg jelölése is törzsi szerinted? Mert az is tan a világ egyéb helyein), és aki nem ismeri, az is meg fogja érteni a cikket. Egyébként is támogatom, hogy a nem egészen triviális jelöléseket egy helyen a cikkben mindig magyarázzuk el, ezzel is csökkentve azt a támadási felületet, hogy a matematika valami belterjes dolog, és még a jelöléseket is direkt úgy használjuk, hogy egy laikus ne érthesse meg a cikkeket. Péter ✎ 2006. június 25., 10:01 (CEST)

OK, átírtam azt is. Megjegyzem, az csak mítosz, hogy a történelem vagy az irodalomtudomány nem belterjes dolog. Nem hiszem, hogy bele tudnánk szólni érdemben egy irodalomtörténeti vitába (anélkül, hogy lesajnáló megjegyzéseket tennének ránk). Mozo 2006. június 25., 10:05 (CEST)

Ez kétségtelen, de szerintm van jópár olyan matematikai fogalom, amit a laikus is megért, tudna vele mit kezdeni, de a mítosz megakadályozza ebben. No, nem pont a Dini-deriváltra gondoltam :-) Szerintem így jó lesz egyébként. Péter ✎ 2006. június 25., 10:13 (CEST)

A szakirodalomban a Dom(f) jelölés nemcsak teljesen általánosan elterjedt, de (mivel a domain röviditése) nem is okoz gondot. Viszont szabvány, hogy, mivel szóból lett röviditve, álló betűvel kell irni, mint pl az exp, log-ot. Az oktatásban mostanában a D_f, D(f) divik, ennek az a hátránya, hogy hosszú bizonyitásban sokszor előjön egy újabb D betű és akkor az ember kinlódik. Megjegyzem, D(f) jobb, mert sokszor alig látni az indexben levő kis jeleket.

A nagyobbik baj az, hogy nem tudom, hogy csináltad, hogy 2 Dini-deriváltad van, nem négy. Lehet, hogy van alkalmazás, ahol ez a kettő kell, de komoly tételeknél, mint például a Denjoy–Young–Saks-tételnél, vagy Lebesgue monoton függvények m.m. való differenciálhatóságáról szóló tételének Riesz-féle bizonyitásánál négy kell. Kope 2006. június 25., 13:29 (CEST)

Speciel nekem, a példában egy is elég volt, a limsupos :) de az angol wikiben volt 2, így mindkettőt leírtam. Amúgy szabad beleírni a szócikkekbe, ha kevesled. Mozo 2006. június 25., 21:29 (CEST)

A többváltozós esetben, azt gondolom csak 2 Dini van, az egyváltozósban lehet 2 balról, 2 jobbról. Nem erre gondoltál? Mozo 2006. június 25., 21:32 (CEST)