Dohány utcai zsinagóga
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Dohány utcai zsinagóga vagy Nagy Zsinagóga a neológ zsidóság nagy zsinagógája Budapesten. Európa legnagyobb zsinagógája. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat még mindig őrzik. A zsinagóga rendszeresen helyszíne a Zsidó Nyári Fesztiválnak.
A környéken van még egy zsinagóga, a Vasvári Pál utcában, ami kisebb, de annál vallásosabb közösséggel büszkélkedhet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A zsinagóga
Ludwig Förster tervezte neo-mór stílusban az épületet, míg Feszl Frigyes – a Vigadó építésze – tervezte a templom belső szentélyét. A belső tér 1200 m², tornyainak magassága 44 méter. Ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő foglalhat helyet: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található. A főhajó 12 méter fesztávolságú, öntöttvas áthidalással épült.
A zsinagóga eredetileg házak közé épült, melyek egyikében született Herzl Tivadar író és újságíró, a cionista mozgalom alapítója.
[szerkesztés] Hősök Temploma
1931-ben épült az árkádsor és a ma a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 250 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma.
[szerkesztés] Zsidó múzeum
A zsinagógával összeépült múzeum egy kiállításnak ad helyet.
[szerkesztés] Állandó kiállítás
- Az állandó kiállítás első része a zsidó vallás kegytárgyait, a vallásos életforma használati eszközeit mutatja be, az ünnepek rendjének megfelelően.
- Az állandó kiállítás második része az 1938–1945, tehát a zsidótörvények, a Holokauszt s a felszabadulás közötti időszakot tekinti át. Maga a kiállítás döntő többségében felnagyított fényképmásolatokból áll. Csak minimális az eredeti tárgyak száma. A kiállítás része egy lépcsősor, amelyen lejutva a látogató egy emléktáblához s egy mécseshez érkezik – ahol a csendes elmélyülésre, magányra felkínált terek találhatók.[1]
[szerkesztés] Temető
Az egyik legkülönösebb zsidó temető a fővárosban tagadhatatlanul a zsinagóga udvarán lévő, hisz a zsidók nem szoktak templomaik mellé temetkezni, és a kohanitáknak a sírokhoz sem szabad közel menni. Létrehozását a történelmi események kényszerítették ki.
A zsinagóga, a Zsidó Múzeum, és a Hősök temploma árkádsora által közrefogott kis területre eredetileg vízmedencét terveztek. Az addig csak befüvesített kert 1944. november 18-án került a pesti gettó területére. A gettóban összesen 288 ház és 4513 lakás volt, ezekbe 55 000 ember zsúfolódott össze, főleg gyerekek, nők, és öregek. Ez a szám 1945 januárjára 70 000-re növekedett. Az éhezés, a járványok, és a nyilasok gyilkosságai miatt rengetegen meghaltak. A rendkívül hideg időjárás, és a háborús állapotok megakadályozták, hogy a halottakat temetőbe vigyék, így a több tízezer holttest a zsinagóga falánál volt 40 napig. Közülük 3500-at a Kozma utcai, illetve a Salgótarjáni utcai temetőben helyeztek végső nyugalomra.
A gettó felszabadulásakor a zsinagóga udvarán 24 közös sírba 2281 holttestet temettek el. Ezek egyikében nyugszik Arany Dániel matematikus, akinek nevét máig viseli a középiskolai matematika-verseny. [2]
[szerkesztés] Emlékpark
A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark. Itt látható a Varga Imre által tervezett, vörösgránit talapzaton álló, a múzeum ismertetője szerint „szomorúfűzet mintázó [fém] Életfa”, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti maghalt hozzátartozója nevét.[3]
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Forrás: György Péter: A budapesti Zsidó Múzeum. In: Élet és Irodalom, 2006/37.
- ^ Forrás: Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők Múlt-Kor történelmi portál, 2004. november 12.
- ^ György Péter: I. m.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a képzőművészeti tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by