Eszperantó nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eszperantó (lingvo Esperanto)
Beszélik:	világszerte
Terület:	nemzetközi
Beszélők száma:	anyanyelvi: kb. 1000 más szint: kb. 2 millió
Helyezés:
Nyelvcsalád:	Mesterséges nyelvek  nemzetközi segédnyelvek   Eszperantó nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	-
Szabályozza:	Eszperantó Akadémia (Akademio de Esperanto)
Nyelvkódok
ISO 639-1	eo
ISO 639-2	epo
SIL	epo

Az eszperantó egy mesterséges, emberi kommunikációra kialakított nyelv.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Jellege 3 Jelen 3.1 Kultúra 3.2 Nyelvoktatás 3.3 Eszperantisták a világban 4 Nyelvtan 4.1 Az eszperantó betű- és hangrendszere 4.2 Az alapnyelvtan 4.2.1 Névelők 4.2.2 Főnevek 4.2.3 Melléknevek 4.2.4 Számnevek 4.2.5 Névmások 4.2.6 Igék 4.2.7 Határozók 4.2.8 Vonzatok 4.2.9 Kiejtés 4.2.10 Hangsúly 4.2.11 Szóösszetételek 4.2.12 Tagadás 4.2.13 Irány kifejezése 4.2.14 Elöljárók 4.2.15 Szókincs, szóképzés 4.2.16 Egyszerűsítés 5 Alapszótár 5.1 A tabellaszavak rendszere 6 A képzők rendszere 6.1 Bemutatás: egy szóból ötvenet 6.2 Képzők listája 7 Példaszöveg 8 Források 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások 10.1 Általános információk 10.2 Nyelvtanulás 10.3 Szótárak, tankönyvek 10.4 Eszperantóul

[szerkesztés] Története

A nyelv alapjait Lejzer Samenhof, Lazar Markowicz Zamenhof vagy ismertebb nevén Lazaro Ludoviko Zamenhof białystoki szemorvos rakta le. A nyelvtervezetet bemutató tankönyv első kiadására 1887-ben, Varsóban került sor, először oroszul, majd lengyelül, németül, franciául és angolul. A nyelv eredeti neve Lingvo Internacia („nemzetközi nyelv”) volt, de igazán az első tankönyv szerzője álnevéről (D-ro Esperanto – „Dr. Remélő”) vált ismertté. Az eszperantó első vázlata még csak sematikus tervezet volt. A nyelv később, széles körű működése során vált autonómmá.

[szerkesztés] Jellege

Az eszperantó eklektikus nyelv, szókincse főleg újlatin (francia), germán (német) és szláv (orosz) nyelvből származik, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak (interonimák). Szerzője nem szavakat, hanem szóelemeket (morfémákat) vett át (tehát a nyelv erős agglutináló jelleget mutat), és ezek kombinálásával biztosította a szókincs fejlődését.

A nyelvet többen próbálták megreformálni, ennek egyik legismertebb eredménye az ido nyelv. Ennek azonban jóval kevesebb követője akadt.

[szerkesztés] Jelen

A világ minden táján találhatók emberek, akik valamilyen szinten beszélik a nyelvet. Az eszperantó földrajzilag egységes maradt, ezt a nemzetközi kongresszusoknak és az egységes oktatásnak köszönheti. Felügyeleti szerve az Eszperantó Akadémia.

Tudományos nyelvként 1925 óta használják. 1979 óta a Nemzetközi Kibernetikai Szövetség hivatalos nyelve az angol és a francia mellett, 1985 óta pedig a San Marinó-i Nemzetközi Akadémia (AIS) első hivatalos nyelve. Ezen kívül számos nem eszperantista szervezet is elfogadta és alkalmazza, pl. a Postaunió, és a Nemzetközi Rendőrszervezet^[1] eszperantóul szerepel.

[szerkesztés] Kultúra

Kiterjedt irodalommal rendelkezik: a világirodalom jó részét lefordították már eszperantóra, pl. Zamenhof maga a Bibliát^[2] (az Ószövetséget a héber eredetiből), Homérosz, Shakespeare, Goethe, Dante, Puskin, Tolsztoj, Byron, Molière, Balzac, Andersen, a Grimm fivérek, H. G. Wells, Charlotte Brontë, Remarque, Voltaire és sok más szerző számos művét.^[3] A fordításban jelentős szerepet vállaltak magyarok, akik közül az egyik leghíresebb Kalocsay Kálmán.

A magyar irodalomból eszperantóul olvasható többek közt A Pál utcai fiúk, a János vitéz, a Toldi, Az ember tragédiája, Jókai Mórtól többek közt A kőszívű ember fiai,^[4] Örkény Egyperces novellái, Fekete István Vukja, Sánta Ferenctől a Húsz óra, a Sorstalanság,^[5] Karinthy Frigyes számos műve,^[6] Babits Gólyakalifája, Rejtő Jenő közel harminc regénye,^[7] Petőfi Sándor, József Attila^[8] és Berzsenyi számos verse és mások.^[9]

Eredeti eszperantó nyelvű művek is jelentős számban születtek.^[10]

Saját sajtója, rádiója, televíziója^[11] van; fejlett kultúrnyelvnek tekinthető.

[szerkesztés] Nyelvoktatás

A nyelvet a világon a legkülönbözőbb intézményekben, ill. tanfolyami formákban oktatják. Magyarországon minden iskolatípusban hivatalosan oktatható, egyenjogú nyelv.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2004 januárjában kiadott állásfoglalása szerint az eszperantó élő nyelv.^[12] Az utóbbi években emiatt sokan választották a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgának, így 2005-ben az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb nyelv lett.^[13]

[szerkesztés] Eszperantisták a világban

Az eszperantó beszélőinek számáról megoszlanak a vélemények: forrástól függően néhány tízezertől több tízmillióig becsülik a beszélők számát. Néhány tucat embernek ez a nyelv második anyanyelve (őket denaska esperantisto-nak, „született eszperantistának” nevezik).

Az eszperantista közösség minden évben kiad egy Pasporta Servo nevű kiadványt, amelyben azok az eszperantisták teszik közzé címüket az egész világból, akik szívesen vendégül látnak más eszperantistákat egy-két napra az otthonukban. A kötetben szerepelnek a feltételek, pl. hány napra, hány személyre, milyen körülmények között. A vendéglátók fizetséget nem várnak el, de ajándékot illik nekik vinni.

Számos nemzetközi találkozót tartanak, mint például Magyarországon a Nemzetközi Ifjúsági Hetet (IJS), valamint az Ifjúsági Eszperantó Találkozót (JER).^[14]

[szerkesztés] Nyelvtan

[szerkesztés] Az eszperantó betű- és hangrendszere

Az eszperantó ábécé 28 betűből áll:

A, B, C, Ĉ, D, E, F, G, Ĝ, H, Ĥ, I, J, Ĵ, K, L, M, N, O, P, R, S, Ŝ, T, U, Ŭ, V, Z

A mássalhangzók nevét mint főnevet az -o végződéssel képezzük: bo, co, do stb.

Az ŭ csak az aŭ, eŭ, oŭ betűkapcsolatokban szerepelhet, önálló szótagot nem alkot.

A magyartól eltérő betűk a következők:

a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében ĉ – magyar cs e – a magyar e és é közötti hang (az e-nél nyíltabban, de az é-nél zártabban kell ejteni) ĝ – magyar dzs ĥ – mint az Ahmed h-ja vagy a Bach név ch-ja ĵ – magyar zs s – magyar sz ŝ – magyar s ŭ – félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével

Az eszperantó fonémikus nyelv, egy hangnak egy betű felel meg, és fordítva.

Érdemes megfigyelni, hogy a mellékjeles betűkön nem lefelé mutató hacsek jel (ˇ) van, mint a latin írású szláv nyelvekben, hanem fölfelé mutató ún. kalap (ˆ – circumflex): ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ. Az egyetlen kivétel az ŭ betű, amelyen hacsek van.

Zamenhof javaslatára a mellékjeles betűket egy néma h betoldásával is lehet jelölni. (Tehát ch, gh, hh, jh, sh, uh.) Az interneten azonban inkább a néma x használata terjedt el (cx, gx, hx, jx, sx, ux). Emellett az az érv szól, hogy x nincs az eszperantóban, tehát így kevésbé sérül az egy betű – egy hang elve.

[szerkesztés] Az alapnyelvtan

Az eszperantó alapnyelvtan 16 egyszerű szabályból áll, amelyet az eszperantó nyelv alapjának neveznek (Fundamento), s ezekhez minden újító törekvés mellett is igyekeznek ragaszkodni:

[szerkesztés] Névelők

1. Határozatlan névelő nincs; csak határozott névelő van, a la, mely azonos minden nemben, esetben és számban: domo (ház, egy ház) – la domo (a ház)

[szerkesztés] Főnevek

2. A főnévnek -o végződése van. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az -o és -oj végződéshez toldott -n végződéssel kapjuk. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (birtokos eset: de; részes eset: al; eszközhatározó eset: per). Példák: Mi vidas domon/domojn. – Házat/házakat látok. la domo de la patro – az apa háza Mi helpas al la patro. – Segítek az apának. Mi skribas per krajono. – Ceruzával írok.

[szerkesztés] Melléknevek

3. A melléknév -a-ra végződik. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (lásd a főnévnél). A középfokot a pli szóval, a felsőfokot a plejjel képezzük. A középfoknál az ol kötőszót használjuk. Például: alta domo – altan domon – altaj domoj – altajn domojn La taksio estas pli rapida ol la tramo. – A taxi gyorsabb, mint a villamos.

[szerkesztés] Számnevek

4. A számnevek nem ragozhatóak. A tőszámnevek: unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek; cent; mil; a miliono, miliardo, biliono, triliono főnévi alakúak. A tízeseket és a százasokat a számnevek egyszerű összetételével képezzük. A főnévi alakúakat és a hozzáadandó számokat különírjuk, a szorzószámokat egybe. Kettőtől a számnévhez tartozó dolgokat többes számban használjuk. 2345678 = du milionoj tricent kvardek kvinmil sescent sepdek ok; du homoj (két ember) A sorszámnév jelölésére a melléknévi végződést (-a) használjuk: Petro venis la unua. (Péter jött elsőnek.) A szorzószámnevet az -obl- utóképzővel képezzük: duobla sumo (kétszeres összeg) A törtszámnevet az -on- utóképzővel képezzük: tri kvaronoj (háromnegyed) A gyűjtőszámnevet az -op- utóképzővel képezzük: triopa alianco (hármas szövetség) Az osztószámnevet a po elöljáróval képezzük: po du pomoj (két-két alma) Ezenkívül lehet használni főnévi és határozói számneveket is: dufoje (kétszer)

[szerkesztés] Névmások

5. Névmások (ragozásuk mint a főneveké) Személyes névmások: mi, vi, li/ŝi/ĝi; ni, vi, ili Visszaható névmás: si Személytelen névmás: oni Birtokos névmás: A személyes névmáshoz hozzátesszük a melléknévi -a végződést. oni diras, ke… – azt mondják, hogy… mia domo – az én házam

A többi névmásokhoz l. A tabellaszavak rendszerét.

[szerkesztés] Igék

6. Az ige nem változik személyek és számok szerint, éppen ezért az alany mindig szükséges a mondatban. Az ige alakjai: a jelen idő -as végződést kap, a múlt idő -is, a jövő idő -os, a feltételes mód -us, a felszólító mód -u, a főnévi igenév -i végződésű. A melléknévi és határozói igenevek cselekvő jelen ideje -ant-, múlt ideje -int-, jövő ideje -ont-; szenvedő jelen ideje -at-, múlt ideje -it-, jövő ideje -ot- utóképzőt kap. Minden szenvedő alakot az esti segédige megfelelő alakjával és a szükséges szenvedő melléknévi igenévvel képezzük. A szenvedő szerkezet elöljárója a de. Az ami (szeretni) ragozása: ami amas, amis, amos, amus, amu amanta, aminta, amonta amata, amita, amota estas amata, … La profesoro estas amata de liaj studentoj. – A professzort szeretik a diákjai.

[szerkesztés] Határozók

7. A határozószó végződése -e, fokozása: mint a melléknévnél. La birdo kantas bele. – A madár szépen énekel.

[szerkesztés] Vonzatok

8. Minden elöljáró alanyesetet vonz. Amennyiben az elöljáró helyet és irányt is jelölhet, az irányt a tárgyesettel jelöljük. Mi estas en la domo. – A házban vagyok. Mi iras en la domon. – Megyek a házba.

[szerkesztés] Kiejtés

9. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írunk (fonetikus hangjelölés).

[szerkesztés] Hangsúly

10. A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van. A hangsúlyos nyílt szótag magánhangzója kissé megnyúlik.

[szerkesztés] Szóösszetételek

11. Az összetett szavakat a szavak egyszerű kombinációjából kapjuk meg (a főszó a végén áll). A nyelvtani végződések is önálló szavaknak tekintendőek. Pl.: skribotablo = skrib+o+tablo

[szerkesztés] Tagadás

12. Nincs kettős tagadás: ha a mondatban már van tagadószó, a ne elhagyandó. Mi ne scias. – Nem tudom. Mi nenion scias. – Semmit sem tudok.

[szerkesztés] Irány kifejezése

13. A mozgás irányának jelölésére a tárgyeset -n végződése használható. (lásd 8. pont).

[szerkesztés] Elöljárók

14. Minden elöljárónak határozott és állandó jelentése van, de ha olyan elöljárót kell használnunk, melynek konkrét értelme nem mutatja, hogy melyik a megfelelő, úgy a je elöljárót használjuk, melynek nincs határozott jelentése. A je elöljáró helyett tárgyesetet is lehet használni, elöljáró nélkül. al – -nak, -nek; -hoz, -hez,- höz; felé anstataŭ – helyett antaŭ – előtt apud – mellett ĉe – -nál, -nél ĉirkaŭ – körül da – részelő birtokos: litro da lakto – egy liter tej de – birtokviszony; szenvedő szerkezet; -tól, -től (hely és idő is) dum – alatt (idő) ekster – kívül el – -ból, -ből en – -ban, -ben ĝis – -ig inter – között kontraŭ – ellen, szemben krom – kívül (átvitt értelemben, pl. „rajta kívül”) kun – -val, -vel (társ) laŭ – szerint, mentén malgraŭ – ellenére, dacára per – -val, -vel (eszköz) por – -ért, végett post – után preter – mellette el pri – -ról, -ről pro – miatt sen – nélkül sub – alatt super – felett sur – -on, -en, -ön, -n tra – át trans – túl

[szerkesztés] Szókincs, szóképzés

15. Az úgynevezett idegen szavak, azaz azok a szavak, amelyeket a legtöbb nyelv közös forrásból vett át, a nemzetközi nyelvben változatlanul használhatók, csak ennek a nyelvnek a helyesírását kapják. A több egygyökű szó helyett helyesebb a fundamentális szót használni, és a többit az utóbbiakból képezni a nemzetközi nyelv szabályai szerint, pl.: hospitalo – malsanulejo (kórház)

[szerkesztés] Egyszerűsítés

16. A főnév és a névelő utolsó hangzója elhagyható, és hiányjellel helyettesíthető. Ilyenkor a névelő l hangját az előtte álló szóhoz olvassuk, pl.: granda dom’, de: grandan domon; Tragedio de l’Homo

[szerkesztés] Alapszótár

Az alapszótár nem kész szavakból, hanem szóelemekből áll. Ezek: szótövek, elő- és utóképzők, szó- és kategóriaképző végződések.

[szerkesztés] A tabellaszavak rendszere

Az ún. tabellaszavak a névmások kifejezésére szolgálnak:

                                         -o     főnév, általános
                                         -u     főnév, személyes / rámutatás
    Határozatlan:     —                  -a     melléknévi
    Mutató:           t-                 -es    birtok
    Általános:        ĉ-     +   i   +   -e     hely
    Tagadó:           nen-               -al    ok
    Kérdő/vonatkozó:  k-                 -el    mód
                                         -om    szám, mennyiség
                                         -am    idő

Példák: kio? – mi?, kiom? – mennyi?, ial – valamiért, neniam – soha, ĉie – mindenütt.

A személyes, a birtokos, a kölcsönös és az általános (személytelen) névmások kifejezését l. az alapnyelvtan 5. pontja alatt. A visszaható névmás helyett sokszor elegendő a személyes névmás, pl. Mi lavas min (mosakszom), hangsúlyozva a mem szócskát lehet kitenni (saját maga).

Ha nem kiegészítendő, hanem eldöntendő kérdést teszünk fel, a ĉu kérdőszó használatos: Ĉu vi parolas Esperante? – „Beszél ön eszperantóul?”

[szerkesztés] A képzők rendszere

[szerkesztés] Bemutatás: egy szóból ötvenet

Zamenhof az alábbi listával mutatta be az eszperantó nyelv képzési lehetőségeit:

1 – sana – egészséges    2 – sano – egészség    3 – sane – egészségesen    4 – sani – egészségesnek lenni    5 – sanu – légy egészséges    6 – saniga – gyógyító    7 – saneta – kissé egészséges    8 – sanega – makkegészséges    9 – sanigi – gyógyítani 10 – sanigo – gyógyítás 11 – saniĝi – gyógyulni 12 – saneco – egészség 13 – sanulo – egészséges ember 14 – sanulino – egészséges nő 15 – sanigebla – gyógyítható 16 – resanigi – meggyógyítani 17 – resaniĝi – meggyógyulni 18 – sanilo – gyógyszer, gyógyeszköz 19 – sanisto – gyógyász 20 – sanigante – gyógyítva 21 – saniginte – miután meggyógyította 22 – sanigonte – ha majd meggyógyítja 23 – sanigata – gyógyítás alatt álló 24 – sanigita – meggyógyított (pl. ember) 25 – sanigota – akit majd meggyógyítanak

26 – saniganta – gyógyító (aki most gyógyít) 27 – saniginta – aki korábban gyógyított 28 – sanigonta – aki majd gyógyítani fog 29 – nesana – nem egészséges 30 – malsana – beteg 31 – malsano – betegség 32 – malsane – betegen 33 – malsani – betegnek lenni 34 – malsaniga – ártalmas, betegséget okozó 35 – malsaneta – kissé beteg, gyengélkedő 36 – malsanega – súlyos beteg 37 – malsanigi – beteggé tenni, megbetegíteni 38 – malsaniĝi – megbetegedni 39 – malsaneco – betegség 40 – malsanulo – beteg ember 41 – malsanulino – beteg nő 42 – nesanigebla – gyógyíthatatlan 43 – remalsaniĝi – újra megbetegedni 44 – malsanema – beteges, betegségre hajlamos 45 – malsanemulo – beteges ember 46 – malsanemulino – beteges nő 47 – malsanulejo – kórház 48 – malsanuleja – kórházi 49 – malsanularo – betegek összessége 50 – malsanulido – beteg utódja

A sort természetesen lehet folytatni, és más szavakra is alkalmazható (pl. nagy, nagyság, nagyobbítani, nagyobbodni stb.).

Mindezekből látható, hogy a képzési szabály ismeretében az eszperantóban elegendő egy kisebb szókincset elsajátítani, mivel számos rokon fogalmat ugyanabból a tőből lehet képezni.

[szerkesztés] Képzők listája

Főnévképzők	Egyéb képzők
Főnévi előképzők bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro – bopatrino (após – anyós); önállóan: boa (sógor(ság)i (kapcsolat)) ge- – különböző neműek társító képzője: patro + patrino = gepatroj (szülők) pra- – ős-, déd-, ük-: prahomo (ősember); önállóan: praa (ősi) eks- – volt, lemondott, ex-: eksministro (ex-miniszter), eksmoda (divatjamúlt); önállóan: eks! (le vele!), eksa (volt) Főnévi utóképzők -aĵ- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: lakto – laktaĵo (tej – tejtermék) -an- – tag, lakos: urbo – urbano (város – városi ember), klubo – klubano (klub – klubtag); önállóan: ano = membro (tag) -ar- – csoportképző (latin -arium): vorto – vortaro (szó – szótár); önállóan: aro (csoport) -ec- – elvont fogalmat képez: beleco (szépség) -ej- – helyiségképző: vendi – vendejo (vásárolni – bolt); önállóan: ejo (helyiség) -er- – az egész részének kifejezése: pano – panero (kenyér – morzsa); önállóan: ero (parány, részecske) -estr- – vezető, parancsnok, főnök: urbo – urbestro (város – polgármester); önállóan: estro (vezető), estri (vezetni) -id- – utód, leszármazott, szülött, ivadék: kokido (csirke); önállóan: ido (utód) -il- – eszköz, szerszám-képző: flugi – flugilo (repülni – szárny); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz) -in- – nőnemű pár, nőstény: patro – patrino (apa – anya); önállóan: ino (nőstény), ina (nőnemű) -ing- – tok, hüvely (olyan tartót jelent, mely nem fedi teljesen a tárgyat): kandelo – kandelingo (gyertya – gyertyatartó) -ism- – tan, mozgalom, rendszer megjelölése: vegetarismo (vegetarianzmus) -ist- – foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét: maro – maristo (tenger – tengerész), esperantisto (eszperantista) -uj- – tok, tartó-képző: salo – salujo (só – sótartó); önállóan: ujo (tartó, tok) -ul- – személy, amelyre a gyökfogalom jellemző: avara – avarulo (fösvény – a fösvény); önállóan: ulo (egyén, alak)	Melléknévi előképzők mal- – ellentétképző: bona – malbona (jó – rossz); önállóan: mala (ellentétes); Főnévvel is állhat: amiko – malamiko (barát – ellenség) Melléknévi utóképzők -ebl- – lehetőség kifejezésére: vidi – videbla (látni – látható); önállóan: ebla (lehetséges) -em- – a gyökben kifejezett fogalom iránti hajlamot fejezi ki: timi – timema (félni – félénk) -end- – -andó, -endő: legi – legenda (olvasni – olvasandó) -ind- – valamire méltó: legi – leginda (olvasni – olvasásra méltó)
	Igei előképzők dis- – szét-: doni – disdoni (adni – szétosztani) ek- – a cselekvés megkezdését jelzi: iri – ekiri (menni – elindulni); önállóan: ek! (rajta!) mis- – rosszul-, félre-: kompreni – miskompreni (érteni – félreérteni); önállóan: misa (téves, helytelen) re- – újra, vissza: doni – redoni (adni – visszadni) Igei utóképzők -ad- – gyakorító képző, tartós cselekményt fejez ki: sidi – sidadi (ülni – üldögélni) -ig- – valamit valamilyenné tenni: blanka – blankigi (fehér – fehéríteni) -iĝ- – valamilyenné válni: blanka – blankiĝi (fehér – fehéredni)
	Több szófajnál használatos utóképzők -et- – kicsinyítő képző: rivero – rivereto (folyó – patak) -eg- – nagyító képző: rivero – riverego (folyó – folyam) -aĉ- – silányító képző: ridi – ridaĉi (nevetni – röhögni), ĉevalo – ĉevalaĉo (ló – gebe) -um- – határozatlan jelentésű utóképző: kolo – kolumo (nyak – gallér), brako – brakumi (kar – ölelni)

[szerkesztés] Példaszöveg

Ĉiuj homoj estas denaske liberaj kaj egalaj laŭ digno kaj rajtoj. Ili posedas racion kaj konsciencon, kaj devus konduti unu al alia en spirito de frateco.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke)

[szerkesztés] Források

1. ^ International Police Association, jelszava: Servo per amikeco, kb. „barátságos szolgálat”.
2. ^ A Biblia eszperantóul Zamenhof fordításában
3. ^ L. az eszperantó nyelvű irodalom szócikkét az eszperantó Wikipédiában.
4. ^ L. Jókai Mór szócikkében az eszperantó Wikipédiában
5. ^ A Sorstalanság eszperantó fordításának ismertetője (eszperantóul)
6. ^ Karinthy Frigyes művei eszperantóul
7. ^ Rejtő Jenő regényei eszperantóul
8. ^ L. ISBN 9635711697
9. ^ Magyar irodalmi művek fordításai: az eszperantó nyelvet kiválasztva lehet keresni.
10. ^ Online irodalom eszperantóul
11. ^ Internacia.tv, eszperantó nyelvű internetes tévé
12. ^ Az MTA Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása az eszperantó élő nyelv mivoltáról
13. ^ A könnyű eszperantó dobogós lett (Magyar Hírlap, 2005. március 14.)
14. ^ L. a Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövetség honlapja magyarul és eszperantóul.

[szerkesztés] Lásd még

• Eszperantó ábécé

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Általános információk

• www.eszperanto.hu, központi magyar oldalak az eszperantó nyelvről
• Játékos ízelítő az eszperantó nyelvből
• Mit kell tudni az eszperantóról?
• Eszperantó – szemben az angollal (áttekintés a magyarországi eszperantókultúráról, Mancs, 2007. január 25.)
• eszperanto.lap.hu – Eszperantó vonatkozások linkgyűjteménye (Startlap)
• Doktoro Esperanto (cikk a nyelvről a Magyar Nemzetben, 2002. április 20.)
• Ingyenes nemzetközi vendéglátó szolgálat (Pasporta Servo)
• esperanto.net, általános tájékoztató az eszperantóról 62 nyelven
• A szegedi Somogyi Könyvtár eszperantó kiállítása
• Az eszperantó nyelvtan (ábécé, hangsúly, végződések, névmások, tabellaszavak, számok, elöljárók, szófaj nélküli szavak, elő- és utóképzők)
• Az eszperantó Wikipédia ismertetője magyar nyelven: további tippek, források, hivatkozások
• Mesterséges nyelvek gyűjteménye és Eszperantómúzeum

[szerkesztés] Nyelvtanulás

• Internetes eszperantótanfolyam

[szerkesztés] Szótárak, tankönyvek

• Internetes eszperantó–magyar-eszperantó szótár – eszperantó szótár és 500 karakteres fordítóprogram
• Letölthető számítógépes eszperantó szótár (La Vortaro) – ingyenes!
• Letölthető számítógépes eszperantó-magyar kéziszótár (Horváth József, Győr) – ingyenes!
• Letölthető számítógépes eszperantó-magyar/magyar-eszperantó szótár (Bata Gábor) – ingyenes!
• www.eszperanto-konyvesbolt.hu – Eszperantó könyvküldő szolgálat – Kulturális Eszperantó Szövetség
• www.eszperantokonyv.hu – Peranto kiadó, könyvek, CD-k
• Többnyelvű online szótár (REVO)

[szerkesztés] Eszperantóul

• Ĝangalo.com – eszperantó nyelvű hírportál
• Diskutgrupo „Ni parolas Esperante”, levelezőlista