Félrím
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A félrím az irodalomban a rímes verselés egy fajtája, mikor is két nem egymás után következő verssor mindig rímel egymásra, a másik két sor viszont nem.
Rímképlete: X A Y A; illetve A X A Y is lehet
A magyar irodalomban már a latin betűs írásbeliség elején megjelenik, pl. az Ómagyar Mária-siralomban:
| Wegh halal engumet |
| Eggedum illen |
| Maraggon urodum |
| kyth wylag felleyn! |
(Végy halál engemet / Eggyedem éljen / Maradjon uracskám / kit világ féljen)
Ebben a műben az is előfordul, hogy két sor rímel, az utána következő kettő nem (AAXY - Ó én édes uracskám, egyetlenegy fiacskám, síró anyát tekintsed, búja belől kinyuhhad - az ómagyar változatban ugyanez a rímképlet, noha a pontos ejtés és értelmezés ma már nem egyértelmű).
Előfordul Ady több versében is (Hunn, új legenda; Az eltévedt lovas; A mesebeli János, Ifjú szívekben élek); Vajda Jánosnál (Húsz év múlva); Pilinszky Jánosnál - Négysoros, ill. a Harmadnapon c. vers második versszakában:
| Mert megölhették hitvány zsoldosok, | (x) |
| És megszűnhetett dobogni szive; | (a) |
| Harmadnapra legyőzte a halált; | (y) |
| Et resurrexit tertia die. | (a). |
Ady Endre Ifjú szívekben élek c. versében a manapság valószínűleg szokatlanabbul hangzó AXAY rímképletű változat is előfordul:
| Ifjú szivekben élek s mindig tovább, | (a) |
| Hiába törnek életemre | (x) |
| Vén huncutok és gonosz ostobák, | (a) |
| Mert életem millió gyökerű. | (y) |
(1. versszak)
Arany János: Walesi bárdok c. balladájában a félrímek egyhangúságát több helyen is "belső rímek" (noha sokszor ismétlések, szórímek) teszik pergővé, feszültté:
| belső rímek nélkül | belső rímekkel |
| S a nép, az istenadta nép | S a nép, az istenadta nép |
| Ha oly boldog-e rajt? | Ha oly boldog-e rajt? |
| Mint akarom, s mint a barom, | Mint akarom, s mint a barom |
| Melyet igába hajt? | Melyet igába hajt? |
Based on work by