Fehértemplom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Szent Anna katolikus templom

Fehértemplom (szerbül Бела Црква/Bela Crkva, németül Weiskirchen, románul Biserica Alba): város a mai Szerbiában a Vajdaságban a Dél-bánsági körzetben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Versectől 33 km-re délre a Néra folyó völgyében fekszik. Közigazgatásilag Csehfalva, Gajtas, Gerebenc, Karasjeszenő, Körtéd, Krassószombat, Kusics, Palánk, Szőlőshegy, Temesváralja, Udvarszállás, Varázsliget és Vöröstemplom falvak tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Fehér falú templomáról kapta nevét.

[szerkesztés] Története

1355-ben Fehéregyház néven említik. A régi település a török korban elpusztult. A mai települést a török kiűzése után 1717-ben alapították, ekkor lakossága német volt. 1750-ben újabb, szerb és román telepesek érkeztek. 1818-ban elzászi és württembergi németeket telepítettek le. 1774 és 1872 között a katonai határőrvidék része volt. A lázadó szerbek először 1848. június 20-án támadták meg. 1848. augusztus 19-én, 23-án és 30-án a Maderspach Ferenc százados vezette 1400 fős magyar csapatok háromszor verték itt vissza az 5000 fős szerb túlerő támadását. 1877-ben itt alapították a Vajdaság első múzeumát. 1910-ben 11 524 lakosából 6062 német, 1994 szerb, 1806 román, 1213 magyar és 312 cseh volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegyéhez tartozott, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. 1935-ben 5044 katolikusából 4167 német, 470 cseh, 263 magyar volt. 1944 őszén a várost a szerbek internálótáborrá alakították, ahol német lakossága gyakorlatilag megsemmisült. 1991-ben 11 429 lakosa volt, a katolikusok száma 1235, ebből 612 cseh, 323 magyar 127 horvát, 90 német. 2001-ben 10 675 lakosából 8222 szerb, 511 cseh, 266 cigány, 180 magyar volt.