Forum Boarium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Forum Boarium, Hercules temploma

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

Portunus temploma / Fortuna Virilis temploma

A Forum Boarium (olaszul Foro Boario) Róma egyik nevezetessége, a mai Piazza della Bocca della Verità tere, az ókori római marhapiac területe. A Tiberis közelében fekszik.

Születése még a római királyság idejére tehető, Tarquinius Priscus nevéhez fűződik. Ő vetette meg a Juppiter Optimus Maximus Capitolinus templomának, valamint a Palatinus és az Aventinus közti völgyben (vallis Murica) a Circus Maximusnak az alapját. A cloacák, főleg a Cloaca Maxima építésével kiszárította a Capitolinus és a Palatinus közét, ahol a vásárterek (Forum Romanum és Forum Boarium) nyertek helyet, s ahol a Velabrum is lakhatóvá vált.

Az ókorban itt helyezkedett el az egyik nagy római kereskedelmi kikötő, a Portus Tibericus.

Templomait az i.e. 2. században emelték, s a középkorban keresztény templomokká alakították őket.

Portunus temploma vagy korábban Fortuna Virilis temploma: a görög és római építészet ötvöződése figyelhető meg az épületen. Alapja téglalap. Eredetileg a folyók és kikötők istenének szánták. Egy alacsony emelvényre húzták fel a négy ión oszlop által tartott homlokzatot. Oldalait 12 oszlop tartja. A cellafalakat tufából készítették, egykor Portunus szobra állt itt.

Hercules temploma vagy Vesta-templom (nem azonos a Forum Romanumon állóval): Kisebb kerek alaprajzú épület Portunus templomának közelében.

A téren áll még:

Santa Maria in Cosmedin-templom: eredetileg 6. században felhúzott épület, helyén egykor a marhavásárok nagy piaca feküdt. Előcsarnokában a több legenda övezte Igazság Szája helyezkedik el.

Janus íve: Tartották diadalívnek és a marhakereskedők üzlethelyének, a középkorban toronyerődöt építettek rá.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az Aventinus nevezetességei

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)