Forum Romanum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Forum Romanum

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

Tartalomjegyzék

1 A fórum
2 Elhelyezkedése
3 Épületei
- 3.1 Ma álló épületek a Forum Romanum területén
  - 3.1.1 Keleti oldalon
  - 3.1.2 Nyugati oldalon
4 Lásd még
5 Források
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A fórum

A fórum a rómaiaknál köztér, piac, nyilvános hely a városokban vásár, gyülekezés, törvénykezés céljára. Rómában vagy 18 ilyen nyilvános tér volt, melyek a következő nevet viselték:

törvénykezés tere (forum civile)
kereskedelmi tér (forum venale)
marhavásár (forum boarium)
zöldség- (holitorium), hal-, hús-, sertéspiac (piscarium, macellum, suarium) stb.

[szerkesztés] Elhelyezkedése

A fő köztér (gyakran ezt értjük Forum Romanum alatt) a Forum Romanum vagy, ahogy a rómaiak gyakrabban nevezték Forum Magnum (a mai Campo di Vaccino) a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. A terület eredetileg ingoványos hely volt, melyet Tarquinius Priscus király száríttatott ki és vétetett körül oszlopos csarnokokkal, melyek üdülésre és sétahelyül is szolgáltak. Hossza körülbelül 220, szélessége 35-50 méter, és kis mérete ellenére rengeteg épület és emlékmű állt itt.

[szerkesztés] Épületei

Forum Rómanum épületei

A Forum Romanumon több istennek is állt temploma, itt volt Saturnus, Janus és Concordia temploma a Capitolium tövében, Vesta temploma a Palatinus tövében (emellette állt a Regia nevű épület, a pontifex, azaz főpap lakása) és később a Dioskurosoké.

A Forum két részre oszlott: a tulajdonképeni Forum Romanumra keleten, ahol régebben a plebejusok gyülekeztek, és a másik, magasabb, nyugati részre (Comitium), amelyen eredetileg a patríciusok gyülekeztek. A Comitiumon állt többek között: a Curia Hostilia (a szenátus helye), a Carcer Mamertinus (részei: Robur, azaz börtön és Tallianum, azaz kivégző hely) és a Rostra nevű szószék.

Ahogy a város nőtt, a Forum Romanumot is bővítették, és gyönyörű oszlopos csarnokokat, úgynevezett bazilikákat építettek (ezek voltak állítólag a keresztény templomok alapjai, ilyenek voltak pl. a Basilica Porcia, Sempronia, Opimia, később Augustus alatt az Aemilia és főkép a Julia.) Újabb templomokat is építettek (Templum Divi Caesaris, Minervae stb.) Később térszűke miatt a Forum Romanumot észak felé is bővítették, és a hozzá fűződő újabb tereknek és építményeknek egész sorozata keletkezett (Forum Julium, Augusti, Vespasiani, Nervae – más néven transitorium –, Traiani – ez utóbbin volt a Basilica Traiani, a császárnak máig fenmaradt oszlopával, amelyre a császárnak a dákok ellen viselt hadi tetteit jegyezték fel.)

A Forum Romanumot mára teljesen feltárták (Pietro Rosa, Dutert stb.) és gondos őrizet alá vették a romokat, melyek segítségével könnyű elképzelni a hely hajdani pompáját.

[szerkesztés] Ma álló épületek a Forum Romanum területén

[szerkesztés] Keleti oldalon

Ezen az oldalon helyezkedik el a bejárat,

Via Sacra
Antoninus és Faustina temploma
Vaskori Nekropolisz
Romulus temploma
Constantinus és Maxentinus temploma
Vesta temploma
Santa Francesca Romana temploma
Antiquarium Forense
Titus diadalíve
Fürdők romjai

[szerkesztés] Nyugati oldalon

[szerkesztés] Lásd még

Capitolium – Aventinus

[szerkesztés] Források

Pallas Nagy Lexikona
Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Forum Romanum témájú médiaállományokat.

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)