Furmint
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A furmint, vagy furminfehér borok készítésére alkalmas szőlőfajta, a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága, jellegzetes magyar fajta, a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a Duna és a Száva közti Srem régió (a mai Horvátország és Szerbia), de lehet a mai Magyarország is.
A levele alig tagolt, szélessége és hosszúsága nagyjából megegyező, vastag és kissé hólyagos.
A fajtacsoporton belül megkülönböztethetünk fehér, piros és változó furmintot. A legelterjedtebben termesztett, domináns változat a fehér furmint, egy későn (október második felében] érő fajta. Fogékony a Botrytis gombafertőzésre, de kedvező évjáratokban a rothadás nemesrothadás jellegű.
Magyarországon a nyolcadik legelterjedtebb fajta. Főleg Tokaj-hegyalján termelik, ahol száraz bort is készítenek belőle, de ez az édes tokaji aszú alapszőlője is (de van somlói furmint is) Tokaj-hegyalján hagyományosan október 28-án, Simon és Júda napján kezdődik a szüretelése.
Elterjedt a tokaji régió Szlovákiához tartozó részében is. Ausztriában moslernek nevezik. Kis ültetvények találhatók Szlovéniában, ahol a neve sipon. Termesztik még Horvátországban, Romániában és a volt szovjet tagállamokban is.
Hasonnevei: Zapfner, Szigeti, Som, Posipel, Moslavina Mosler, Furmint bianco, Sipon, Szalai [1]
Based on work by