Gedő Ilka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gedő Ilka (Budapest, (1921. május 26. – Budapest, 1985. június 19.): festő, grafikus.

Tartalomjegyzék 1 Pályája 2 Jelentős belföldi egyéni kiállításai 3 Egyéni bemutatkozásai külföldön 4 Válogatott irodalom 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Pályája

Tizenegy éves korában kezdte el rajzolást, és (folyamatosan alkotva, életét mintegy naplószerűen regisztrálva) 1949-ig hatalmas méretű grafikai anyagot hozott létre. 1939 őszétől Gallé Tibor festőiskolájában tanult. Ezt követően Erdei Viktor irányításával dolgozott. Az 1940-es évek elejéig más fiatal képzőművészekkel együtt Pap Gyula műtermét látogatta. 1942-1943-ban Örkényi Strasser István magániskolájában képezte magát. 1942-ben részt vett a Szabadság és Nép című kiállításon. A háború alatt kerámiakészítésből él, de grafikai sorozatait folytatta. 1944 nyara és 1945 januárja között jöttek létre gettórajzai, amelyek az 1990-es évek során bekerültek a Yad Vashem Art Museum, a New York-i Zsidómúzeum és a Magyar Zsidómúzeum gyűjteményébe.

1945-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, Barcsay Jenőtől tanult anatómiát és távlattant. 1946-ban férjhez ment Bíró Endre biokémikushoz, és a Főiskolát abbahagyta. Főleg grafikákból álló munkássága nem szakadt meg: 1945 és 1949 között több rajzsorozatot alkotott (önarcképek, terhes önarcképek, szentendrei tájképek, ganz-gyári sorozat, a családtagokról készített portrék, az asztal-sorozat).

1990-es években ezekből a művekből egy-egy kollekció került a British Museum, a düsseldorfi Museum Kunst Palast, illetve az Israel Museum tulajdonába, és ezt követően, 2003-ban a Magyar Nemzeti Galériába is.

1949-ben részben a kezdődő diktatúra nyomása alatt, részben azonban autonóm döntése következtében a művészi alkotómunkát abbahagyta, de mint az 1965-ös műterem-kiállítás meghívójában írja: "Ez a megtorpanás nem jelentette a festészet szeretetének megszűnését." Gedő Ilka a mintegy 150 füzetet felölelő, teljes egészében fennmaradt jegyzetei tanúsága szerint kiterjedt művészettörténeti és színelméleti tanulmányokat folytatott.

1967-ben kezdődő második alkotót korszakában, amelyre nagy hatással volt 1969-1970-es párizsi tartózkodása, keletkeznek olajfestményei, amelyek szintén témákba rendezhetőek (művirág-sorozat, rózsakert-sorozat, barátokról és rokonokról készített portrék, auto-mitologikus jelenetek és az utolsó évek önarcképei).

A festő a képek keletkezését kísérő, főleg a színekkel kapcsolatos elmélkedéseit naplókban rögzítette. Bár a festményeken páratlan, költői és káprázatos színek láthatók, a művész "már egy szétesett világra borítja nosztalgikusan fájdalmas színfátyolát, amelynek hideg és meleg kontrasztjai mindig valamilyen megnevezhetetlen szorongás tonalitása felé törekednek." (Mészáros F. István)

Beke László 1980-ban Gedő Ilkának írt, a művész hagyatékában fennmaradt levele megállapítja: „Azt hiszem, teljesen értelmetlen lenne a Maga festészetét a «kortárs» áramlatokkal párhuzamba állítani, mert lényegét tekintve bármikor létrejöhetett volna 1860 és 2000 között. Nem «kívülről» táplálkozik, hanem «belülről», így alkotójával való kapcsolata adja meg koherenciáját és hitelét--ami semmilyen néző figyelmét nem kerülheti el.”

[szerkesztés] Jelentős belföldi egyéni kiállításai

• Műterem-kiállítás (1965)
• Szt. István Király Múzeum (1980)
• Dorottya Utcai Galéria (1982)
• Művésztelepi Galéria, Szentendre (1985)
• Műcsarnok, Budapest (1987)
• Szombathelyi Képtár (1989)
• Zsidó Múzeum, Budapest, [Román Györggyel] (1995)
• Fővárosi Képtár (2001)
• Raiffeisen Galéria (2003-2004)
• Magyar Nemzeti Galéria (2004-2005)

[szerkesztés] Egyéni bemutatkozásai külföldön

• Compass Gallery, Glasgow (1985)
• Third Eye Centre, Glasgow (1989)
• Janos Gat Gallery, New York (1994 és 1997)
• Yad Vashem Art Museum (Román Györggyel) (1996)
• Shepherd Gallery, New York (1995)
• Collegium Hungaricum, Berlin (2006)

[szerkesztés] Válogatott irodalom

• Gedő Ilka rajzai és festményei, kiállításkatalógus, Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 1980, közreadja: Szabó Júlia HU ISBN 963 7131 20 5 HU ISSN 0586 3759

• Gedő Ilka, kiállításkatalógus, Budapest, a Műcsarnok Dorottya utcai Kiállítóterme, 1982, közreadja: Ury Ibolya HU ISBN 963 01 4173 6

• Gedő Ilka (1921-1985) festőművész kiállítása, kiállításkatalógus, Szentendre, Művésztelepi Galéria, 1985, közreadja: Mucsi András ISBN 963 01 3996 ISSN 0209-4940

• Gedő Ilka (1921-1985), kiállításkatalógus, Budapest, 1987, közreadja: Néray Katalin ISBN 963-7162-86-0

• Gedő Ilka festőművész rajzai a Szombathelyi Képtárban, kiállításkatalógus, Szombathely, Szombathelyi Képtár, 1989, közreadja: Gálig Zoltán ISBN 963 0195 54 2 ISSN 0239 1910

• Áldozatok és gyilkosok/ Gedő Ilka gettó-rajzai és Román György háborús bűnösök népbírósági tárgyalásain készült rajzai, kiállításkatalógus, Budapest, Magyar Zsidó Múzeum, 1995 és Jeruzsálem, Yad Vashem Art Museum 1996, közreadja: Semjén Anita

• György Péter–Pataki Gábor, Szabó Júlia, Mészáros F. István: Gedő Ilka művészete (1921-1985), Budapest, Új Művészet, 1997 ISBN 963 7792 21 X ISSN 1219 4913

• Ilka Gedő (1921-1985) Drawings and Pastels, kiállításkatalógus, New York, Shepherd Gallery, 21 East 84th Street, 1995, közreadja: Elizabeth Kashey

• Hajdu István–Bíró Dávid: Gedő Ilka művészete, oeuvre katalógus és dokumentumok, Gondolat Kiadó, Budapest, 2003 ISBN 963 9500 13 5

• István Hajdu–Dávid Bíró: The Art of Ilka Gedő, Oeuvre Catalogue and Documents, Gondolat Kiadó, Budapest, 2003 ISBN 963 9500 14 3

• Gedő Ilka festőművész kiállítása, kiállításkatalógus, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2004, közreadja: Kolozsváry Marianna HU ISSN 0231-2387

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Gedő Ilka minden munkája