Hal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Gerincesek | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 Édesvízi halak |
||||||
| Rendszertan | ||||||
|
||||||
| Osztályok | ||||||
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
|
A mindennapi szóhasználatban a halak azok a nem négylábú, vízi gerinces állatok, amelyek nem kétéltűek, hüllők, madarak vagy emlősök. A halak fogalma nem egységes rendszertani kategória (parafiletikusak), mivel nincs olyan közös levezetett (apomorf) jellemzőjük, amely valamennyiükre érvényes volna és semmilyen más gerinces állatra nem volna érvényes. Közös tulajdonságaik a „nem négylábú” jellegükből következik, ami viszont ősi tulajdonság, így csupán ebben az ősi tulajdonságban való megegyezés (synplesiomorfia) jellemzi őket.
A fentieken kívül még néhány olyan élőlénycsoport neve is tartalmazza a hal szót, amelyek rendszertanilag valójában nem tartoznak a halak közé. Ilyenek például a lándzsahalnak nevezett apró gerinchúros tengeri lények. Szintén nem hal a békák vízben élő lárvája az ebihal, ahogyan a többi kétéltű (gőték, szalamandrák) vízben élő, halszerű alakja sem. Valamennyi négylábú állat és az ember is az embrionális fejlődése egy jellemző szakaszában halhoz hasonló, mivel az egyedfejlődés során láthatóvá válhatnak a közös evolúciós múlt nyomai.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
Tágabb értelemben halaknak szoktuk tekinteni a gerinchúrosok (Chordata) törzsén belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) – a korábbi elterjedt felfogás szerint a gerincesek törzsének – alábbi osztályait (más felfogások szerint ettől eltérő rendszertani szintű csoportjait):
- Nyálkahalak (Myxini)
- Ingolák (Cephalaspidomorphi)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
- †Tövises őscápák (Acantodi) – kihalt
- †Páncélos őshalak (Placodermi) – kihalt
- Porcos halak (Chondrichthyes)
- Vértes és csontos halak (Osteichthyes)
- Sugarasúszójúak (Actinopterygii)
- Bojtosúszójú halak és tüdőshalak (Sarcopterygii)
[szerkesztés] Veszélyeztetettség
Az IUCN Vörös Lista a 29300 leírt halfajból 1200 veszélyeztetett fajt sorol fel, de a vizsgálat kevesebb, mint 3000 halfajra terjedt ki, így a veszélyeztetett halfajok száma ennél nagyobb.
[szerkesztés] A hal felhasználása
Számos halfaj fontos táplálékul szolgál az ember számára (ehető halak). Az ehető halfajok izomzatából készített élelmiszeripari nyersanyagot, félkészterméket vagy készterméket hal néven hagyományosan megkülönböztetik a hústól, amely alatt kifejezetten a madarak és emlősök izomszövetéből és belső szerveiből nyert élelmiszereket értik.
A halnak a hústól való megkülönböztetése a zsidó-keresztény-iszlám kultúrkörben a bibliai időkig nyúlik vissza. A Tóra kifejezetten különbséget tesz, amikor így ír: „…juhot és szarvasmarhát vágni nekik… gyűjteni a tenger minden halát…” (Mózes negyedik könyve, 11:22) Ebből következően a judaizmus egyébként rendkívül szigorú étkezési szabályai is enyhébbek a halra nézve: nem kell kóser módon vágni és kivéreztetni, nem kell a tejes ételektől elválasztani. A judaizmus szabályai szerint az élelmiszereknek három kategóriája van a húsos, a tejes és semleges. A hal a harmadik kategóriába tartozik a zöldségfélék, gyümölcsök, fűszerek, magvak, só, víz társaságában. A kereszténység körében szintén gyakran szerepel a hal a böjti ételek között.
Lásd még: Halételek
[szerkesztés] A hal a kultúrában
[szerkesztés] Csillagképek
A Halak (Pisces) egy állatövi csillagkép, amelyet a Nap a déli égboltról észak felé haladtában az égi egyenlítőt keresztezve ér el (az ezen csillagképben található Tavaszpontnál). Egy másik csillagkép a déli égbolton található „Déli Hal” (Piscis Austrinus, régebben Piscis Australis).
[szerkesztés] A hal, mint jelkép
A hal a keresztény szimbolikában Jézus Krisztust jelenti, ami egy ógörög nyelvű szójáték következménye. Ugyanis a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűinek összeolvasása (ιχθυς, ichthisz) görögül „halat” jelent. Később átvitt értelmet is tulajdonítottak neki, mivel a Megváltó teste „lelki táplálékként” szolgálhat (eucharisztia). A hal utalhat ugyanakkor egyes eredetileg halász foglalkozású apostolokra is.
[szerkesztés] Védett halaink listája
- Pontyok
-
- attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty
- Leső harcsa
- Tok-félék
-
- sima tok, sőregtok, vágótok, viza
- Sebes pisztráng
[szerkesztés] Lásd továbbá
[szerkesztés] Ajánlott magyar nyelvű könyvek
- Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 9631805433
- Papp, L.(1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
- Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest ISBN 9632801385
- Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 9631766748
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:
- Magyar nyelvű lapok
Based on work by