Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hétfokú hangsorokat (skálákat, hanglétrákat) tizenkétfokúan szemlélteti ez az ábrázolási mód. A tizenkét fok (félhang) mindegyikéhez pontosan egy hely tartozik. Jól felhasználható :

• a hangok távolságának leolvasásához egy skálán belül, és
• a különböző hangsorok összevetésére.

Példaként a C-dúr ábrázolása:

...C-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC...

Tartalomjegyzék 1 Leírás 1.1 Példa: A zongora fehér billentyűi 2 Alaphang, számozás 2.1 Példa: A moll skála 3 Hanglétrák összehasonlítása 3.1 Példa: A kisterc és a nagyterc 3.2 Példa: Az egyházi (modális) hangnemek 3.3 Példa: A mi-seberach, a spanyol-zsidó és az összhangzatos (harmonikus) moll hanglétrák 3.4 Példa: A moll skála és a dór modus összehasonlítása 3.5 Példa: Nagyszekund 4 Egy oktávon belül 4.1 Példa: A kvart és a kvint 4.2 Példa: A dór modus teljes szimmetriája 4.3 Hivatkozások

[szerkesztés] Leírás

Ha egy skála (hangsor, hanglétra) hangjait csak egyszerűen felsoroljuk, akkor nem látjuk képszerűen, milyen távolságra vannak az egyes hangok egymástól.

Az itt bemutatott ábrázolási mód a tizenkétfokú hanglétra minden fokához, azaz minden „félhang” lépéshez rendel egy-egy helyet.

Az ábrázolandó hétfokú hangsor hangjait a szokott egybetűs hangmegnevezés ( „c d e f g a h” , „d r m f s l t” ) vagy pedig „x o +” stb. jelöli.

A tizenkétfokú skálának az adott hangsorban részt nem vevő hangjait egy-egy választójel vagy aláhúzás képviseli.

A példák különösebb rendszer nélkül következnek egymás után. Céljuk mindössze annak bemutatása, hogyan lehet ezt az ábrázolási módot haszonnal alkalmazni.

[szerkesztés] Példa: A zongora fehér billentyűi

...-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-x-xx-x-xx-x-...
..._ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_a_hc_d_ef_g_...

[szerkesztés] Alaphang, számozás

A hangsor alaphangját vagy nagybetűvel hangsúlyozzuk, vagy pedig az 1-es, esetleg a 8-as számmal jelöljük. Az is egy lehetőség, hogy az egyes fokokat végigszámozzuk.

[szerkesztés] Példa: A moll skála

...-x-xx-x-8-xx-x-xx-x-8-xx-x-xx-x-8-xx-  (moll)
...-x-xx-x-1-xx-x-xx-x-1-xx-x-xx-x-1-xx-  (moll)
...-4-56-7-1-23-4-56-7-1-23-4-56-7-1-23-  (moll)
..._d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_ (a-moll)

[szerkesztés] Hanglétrák összehasonlítása

Ha az összehasonlítandó hangsorok alaphangjai vagy más jellegzetes helyei egymás fölé kerülnek, akkor a hasonlóságok illetve eltérések képszerűvé válnak.

[szerkesztés] Példa: A kisterc és a nagyterc

Az első és a harmadik hang távolsága a dúr hangsorban nagyobb, mint a moll skálában ( nagyterc és kisterc ).

            1-23        
            A_hc_d_ef_g_A    (a-moll)
            C_d_ef_g_a_hC    (C-dúr)
            1-2-3

[szerkesztés] Példa: Az egyházi (modális) hangnemek

Az egyházi (modális) hangsorokat lejátszhatjuk a zongora fehér billentyűin:

   ...-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-h... (C-jón modus = C-dúr)
   ...-hc-D-ef-g-a-hc-D-ef-g-a-h... (d-dór modus)
   ...-hc-d-Ef-g-a-hc-d-Ef-g-a-h... (e-fríg modus)
   ...-hc-d-eF-g-a-hc-d-eF-g-a-h... (F-líd modus)
   ...-hc-d-ef-G-a-hc-d-ef-G-a-h... (G-mixolíd modus)
   ...-hc-d-ef-g-A-hc-d-ef-g-A-h... (a-eol modus = a-moll)
   ...-hc-d-ef-g-a-Hc-d-ef-g-a-H... (h-lokriszi modus)

[szerkesztés] Példa: A mi-seberach, a spanyol-zsidó és az összhangzatos (harmonikus) moll hanglétrák

A mi-seberach hangsor, a spanyol-zsidó és az összhangzatos (harmonikus) moll skálák rokonságban vannak egymással:

  ...o-1-oo--oo-oo-1-oo--oo-oo-1-oo--oo-oo...  (mi-seberach hanglétra)
  ...o-o-1o--oo-oo-o-1o--oo-oo-o-1o--oo-oo...  (spanyol-zsidó hanglétra)
  ...o-o-oo--o1-oo-o-o1--oo-oo-o-o1--oo-oo...  (összhangzatos (harmonikus) moll)

[szerkesztés] Példa: A moll skála és a dór modus összehasonlítása

A hangközök a moll hangsorban és a dór modusú egyházi hangnemben csak egy helyen, a hatodik hangnál térnek el egymástól.

   ...6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-o-o6-7-8-oo-... (moll)
   ...-67-8-oo-o-o-67-8-oo-o-o-67-8-oo-... (dór modus)

[szerkesztés] Példa: Nagyszekund

Moll, dúr és a dór modus egyaránt nagyszekunddal kezdődik:

            1-2         1-2         1-2 (nagyszekund)
 ..c_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_hc_d_ef_g_A_h (a-moll)
 .._ef_g_a_hC_d_ef_g_a_hC_d_ef_g_a_hC_d (C-dúr)
 ..f_g_a_hc_D_ef_g_a_hc_D_ef_g_a_hc_D_e (d-dór modus)
            1-2         1-2         1-2 (nagyszekund)

[szerkesztés] Egy oktávon belül

Ennek az ábrázolási módnak a segítségével láthatóvá válnak az oktávon belüli szimmetriák:

[szerkesztés] Példa: A kvart és a kvint

Jól látható, hogy mind a mollban, mind a dúrban, mind pedig a dór módusú egyházi hangnemben a kvart és a kvint együtt a szimmetria központját képezi.

      1----4-5----8
      A_hc_d_ef_g_A  (a-moll)
      C_d_ef_g_a_hC  (C-dúr)
      D_ef_g_a_hc_D  (d-dór)
      1----4-5----8

„Alaphang, ennek tiszta-quintje és tiszta-quartja a legtöbb hangsor szilárd hangjai, legfőbb fix pontjai, un. főhangjai, alappillérei; ezeken nyugszanak már a legrégibb, un. pentatonikus hangsorok is, úgyszintén a tetrachord-, hexachord-rendszerek és számos egyházi hangsor.” ^[1]

[szerkesztés] Példa: A dór modus teljes szimmetriája

      D_ef_g_a_hc_D  (d-dór)
      O-oo-o-o-oo-O
      o-OO-o-o-OO-o
      o-oo-O-O-oo-o

[szerkesztés] Hivatkozások

1. ^ Szabolcsi Bence - Tóth Aladár Zenei lexikon Budapest - 1935 Hangsor→[1]