Hermione

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a mitológiai alakról szól. További jelentéséhez lásd: Hermione Granger.

Hermione a görög mitológiában Menelaosz spártai király és Helené lánya. Mikor Helené megszökött Párisszal, a kilencéves Hermionét anyai nagynénje, Klütaimnésztra nevelte tovább, akinek fiával, Oresztésszel eljegyezték.

Euripidész Oresztész című művében Oresztész foglyul ejti és azzal fenyegeti, hogy megöli; később apja Neoptolemuszhoz akarja feleségül adni. Euripidész egy másik színművének, az Andromakhénak központjában a féltékeny Hermione áll, aki megpróbálja megöletni Andromakhét, akit Neoptolemusz a trójai háború végén foglyul ejtett, valamint Neoptolemusztól született fiát; féltékenységét nemcsak az okozta, hogy osztoznia kellett a férjén a rabnővel, hanem az is, hogy Andromakhénak született gyereke, neki pedig nem. Miután a gyilkossági kísérlet kudarcot vallott, Hermione megszökött Oresztésszel – aki az ezt követő harcban megölte Neoptolemuszt –, és megszülte Oresztész fiát, Tiszaménoszt.

mert Helenének az istenek új ivadékot

nem szántak, miután egyszer megszülte a bájos

Hermionét, ki hasonló volt arany Aphroditéhoz.

(Homérosz: Odüsszeia, ford. Devecseri Gábor.)

Hermione ezen kívül több más ókori irodalmi műben is megjelenik, például Ovidius Heroides (Hősnők) című versgyűjteményében.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hermione – Greek mythology