I. Lipót osztrák őrgróf
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. (Babenberg) Lipót volt az első osztrák őrgróf a Babenberg-házból. 976 és 994 között uralkodott.
Lipótról először Bajorország dunai körzetének grófjaként esik szó egy dokumentumban a 960-as években, mint I. (Nagy) Ottó német-római császár hű szolgája. A II. (Civakodó) Henrik vezette 976-os felkelés után II. Ottó ellenfele. Ő lett kinevezve "Észak hercegének" a mai modern Ausztria nagy részén Burkhard helyett. A székhelyét feltehetőleg Pöchlamban rendezte be, de valószínű hogy Melkben is volt központja, ahol az gyermekei is laktak. A területét, ami nagyjából egybeesett a mai Wachauval, kiterjesztette észak felé egészen a bécsi erdőig.
Babenberg volt az első széleskörben ismert osztrák történelmi alak. Trónralépésének milleniumát 1976-ban úgy ünnepelték, mint Ausztria ezredik évét. Húsz évvel később pedig Ausztria első említését ünnepelték egy német dokumentumban. Habár I. Lipótot nem említik meg Freisingi Ottó Babenberg krónikájában (ami Lipót unokájával, Adalberttel kezdődik) úgy ismert mint a dinasztia alapítója, aki családját hatalomra juttatta Ausztriában. Freisingi Ottó a Babenbergek eredetét a korai német Babenbergekre vezeti vissza, emlékezve a kora 10. századi felkelésre, ami bár nem bizonyított történrlmi tény, de nem is zárhatjuk ki teljesen.
A nagy Babenberg Lipótot Würzburgban érte utol a végzet 994-ben.
| Előd: Burkhard |
I. (Babenberg) Lipót
osztrák őrgróf (976 - 994) |
Utód: I. Henrik |
Based on work by Romacsevszkij,