Izomer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kémiában egy vegyületnek egy másik az izomerje, ha összetételük azonos, de szerkezetük, vagy térbeli elrendezésük eltér. Ezek közül az első eset szerkezeti izoméria, a második sztereoizoméria. Az első esetben vagy láncelágazás, vagy egy funkcionális csoportnak a molekulában való elhelyezése, vagy pedig funkcionális csoport(ok) jelenléte okozhatja az eltérést. A második eset abból származik, hogy a szerves vegyületek atomjai nem egyetlen síkban helyezkednek el és atomjaiknak térbeli helyzetében különbözhetnek. Tehát például az egyik vegyület síkbeli tükörképe (enantiomerje) lehet a másiknak vagy pedig térbelileg eltérhetnek anélkül hogy egyik a másiknak tükörképe lenne (dia-sztereomerek) Ezeknek két esete van: vagy kémiai kötésük által egymásba forgathatók (konformációs izomerek) vagy nem. Az utóbbi esetben ezek cisz-transz izomerek. Érdekes izomeria a Pasteur által észrevett jelenség, hogy vegyületek különbözhetnek egymástól abban, hogy oldataik jobbra vagy balra forgatják-e el a polarizált fény polarizálási síkját ha ez a fény azokon áthalad.