Jászvásár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jászvásár
A jászvásári egyetem
Megye	Jász
Koordináták	é. sz. 47°10′0’’ k. h. 27°36′0’’
Terület	145 km²
Népesség - Teljes - Előtelepülésekkel - Népsűrűség	321 000 (2004) 450 888 (2006) 3109 fő/km²
Polgármester	Gheorghe Nichita

Jászvásár (románul: Iaşi, németül: Jassy) romániai város.

[szerkesztés] Fekvése

A város Románia keleti részén, a Bahlui folyó két partján fekszik, a román-moldvai határ közelében.

[szerkesztés] Története

Moldova területén a 11. században jászok éltek, innen jön a város neve is, Jászvásár. Később azonban a jászok betelepültek a Magyar Királyság területére, Moldova területére pedig románok érkeztek. Első írásos említése 1408-ból származik, Sándor moldvai fejedelem által, bár találhatóak ennél régebbi épületek is a város területén (például az 1385-ben épített örmény templom). 1564-ben Alexandru Lăpuşneanu moldvai fejedelem ide költöztette Moldva fővárosát Szucsávából. 1564-ben Vasile Lupu itt alapítatta az első román nyelvű iskolát, illetve a Trei Ierahii templomban egy nyomdát. 1643-ban az első moldvai nyomtatott könyv ebben a városban jelent meg.

1513-ban a tatárok, 1538-ban a törökök, 1686-ban pedig az oroszok dúlták fel, majd 1734-ben súlyos járvány tizedelte a város lakosságát.

1565 és 1859 között Moldva fővárosa, majd 1859 és 1862 között Moldva és Havasalföld Egyesült Királyságának társfővárosa volt Bukarestel közösen. Az 1860-as évektől kezdődően a városban található fa- és vályog-épületek fokozatosan lebontótdtak, helyükre kő- és tégla-épületeket építettek, illetve az úthálózat minősége is javult. A Kúltúrpalota, a Nemzeti Színház és az Al. I. Cuza Egyetem is ebben az időben épült.

Az I. világháború idején a város két évig volt Románia el nem foglalt területeinek fővárosa, miután 1916. december 6-án a Központi Hatalmak elfoglalták Bukarestet.

1944-ben a román-német és a Vörös Hadsereg erői sokáig csatáztak a város közelében, majd annak területén. 1944 júliusában a szovjet erők elfoglalták a várost.

A kommunista rendszerben erős iparosítás folyt a várobsan, illetve több óriási lakónegyed épült. A kommunizmus összeomlása után is Jászvásár maradt Kelet-Románia egyik gazdasági, kúltúrális, pénzűgyi és közigazgatási központja.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Történelmi épületek és műemlékek

Roznovanu Palota
Pogor-ház
Ferentz Keresztje

[szerkesztés] Templomok és monostorok

Jászvásári katedrális
Gólia monostor
Galata monostor
Szent Száva Templom
Katolikus templom

[szerkesztés] Múzeumok, kúltúrális intézmények

Jászvásár Kúltúrpalotája

Kúltúrpalota
Nemzeti Színház
Al. I. Cuza Egyetem
Mihai Eminescu Múzeum

[szerkesztés] Híres emberek

Itt éltek:

Grigore Ureche (1590-1647) az első moldvai krónikaíró
Miron Costin (1633-1691) író, történész
Dimitrie Cantemir (1673-1723) filozófus, író, Moldva fejedelme
Gheorghe Asachi (1788-1869) író, költő, drámaíró
Mihail Kogălniceanu (1817-1891) történész, politikus, Románia miniszterelnöke 1863-1865 között
Alexandru Ioan Cuza (1820-1873) Románia első uralkodója
Vasile Alecsandri (1819-1890) költő,író, néprajzkutató
Ion Creangă (1837-1889) író
Mihai Eminescu (1850-1889) költő
Nicolae Iorga (1871-1940) történész
Mihail Sadoveanu (1880-1961) író