Juhász Attila
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Juhász Attila (1967. július 15., Zenta) vajdasági magyar politikus, Zenta város polgármestere és egyben a község elnöke.
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti karán szerzett diplomát a Magyar Nyelv és Irodalom tanszéken. Végzettsége alapján tanár, de 10 évig újságíróként dolgozott. A Balkán-háború időszakában a horvát és boszniai krízistérségből tudósította délvidéki magyar sajtót és a magyarországit is. Alapító tagja volt a vajdasági magyarság első pártjának a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének. 1996-tól a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, választott képviselője és önkormányzati tisztségviselője. 1997-ben választja meg a zentai képviselő-testület polgármesternek. Ugyanebben az évben a VMSZ alelnökének választják. 1999-ben az Ideiglenes Magyar Nemzeti tanács tagja volt és részt vett a Magyar Nemzeti Tanács megalakításának előmunkálataiban. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökségének harmadszor is újraválasztott tagja, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége 2003-ban Polgármesteri Ezüstlánc Díjjal tüntette ki a Vajdaságban elsőként. Három választást nyert polgármester. A Magyarok Világszövetségének, a Rákóczi Szövetségnek rendes- és a Magyar Polgármesterek Világszövetségének választmányi tagja. A jeruzsálemi Szent Lázár katonai és kórházi keresztény lovagrend lovagja. Feleségével, Kornéliával 1999-ben kötött házasságot. Boglárka lányuk 2004-ben született. Polgármesteri pályafutását ellenzékiként folytatta a 2000. októberében lezajlott rendszerváltásig. A milosevicsi rendszer időszakában, az első polgármesteri ciklusban sikerült olyan nemzeti stratégiának megteremteni az alapját, amelynek a gyümölcsei most érnek be. A művelődés, az oktatás és az egészségügy területén nem csak megőrizni sikerült az intézmény-rendszert, hanem tovább fejleszteni is. A zentai önkormányzatot kiegyensúlyozottan vezette a milosevicsi rendszer leg-emberpróbálóbb időszakaiban is, mint amilyen nemzetközi zárlat, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatásának kísérlete vagy a NATO szerbiai intervenciója volt. A Tisza cián-szennyezésekor hathatósabban szervezte meg a katasztrófa szanálását, mint az akkori szerbiai környezetvédelmi hatóság. A 2000. októberében zajló rendszerváltó megmozdulások helyi szervezésének egyik fő koordinátora. A szerbiai országgyűlés népképviselője volt és a vajdasági képviselőház tagja is. Ennek az időszaknak legnagyobb eredménye, hogy megnyílt Zentán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a zentai egészségügyi szakközépiskola, és a magyar természettudományi tehetséggondozó Bolyai gimnázium. A legválságosabb időszakokban is folytatta Zenta az infrastrukturális beruházásait, a városi szennyvíz-tisztitó, az út és a csatornahálózat kiépítését. A rombolás időszakában is sikerült az építkezéseket folytatni, a rendszerváltás óta a beruházások üteme meghatványozódott. A Kárpát-medence minden térségében van Zentának testvértelepülése: Munkács, Székelykeresztúr, Hódmezővásárhely, Gödöllő és Kranj, amelyekkel a kulturális együttműködésen túl, most már a gazdasági kapcsolatokat szeretné a polgármester felélénkíteni.
Based on work by