Kézdialbis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kézdialbis (románul Albiş). falu a mai Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik.
[szerkesztés] Fekvése
Kézdivásárhelytől 14 km-re délnyugatra a Bodoki-hegység lábánál, az Albis-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
1539-ben Albis néven említik, de a falu sokkal korábbi. Református erődtemploma 15. századi késő gótikus, a Dálnok feletti magaslaton fekszik. 18. századi falfestéstöredékei vannak. Falai kissé romos állapotban állnak, kaputornya 1637-ben épült. A falunak 1910-ben 709 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 434 lakosából 432 magyar és 2 román volt.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született a 16. század végén Zólyomi Dávid székely főkapitány.
- Itt született 1759-ben Albisi Pánczél Dániel a magyar újságírás egyik úttörője.
- Itt született Vass Gábor (1700?–1765), református lelkész, egyházi író, költő.
- Itt született Csomós János (1730–1768), református lelkész, egyházi író.
- Itt született Sass Béla (1865–1928), egyetemi tanár, a debreceni Protestáns Lap szerkesztője.
- Itt gyermekeskedett Bathó János (1859–1945), zeneszerző.
Based on work by