Kód
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kommunikációban kód alatt egy transzformációt értünk, ami információk bizonyos egységét (például egy betű, szó, vagy kifejezés) átalakít más formába vagy megjelenésbe, nem szükségszerűen azonos típusúba. A kommunikációban és az információ feldolgozásban a kódolás egy eljárás amit egy forrás objektumon végrehajtva az információt adattá alakítja, amelyet aztán elküldésre kerül a nyelőnek (vevő) vagy egy adatfeldolgozó rendszernek. Dekódolás a kódolt adat visszaállítási eljárása, a forrás által elküldött adatot a vevő számára értelmezhető információvá alakítja. (lásd: dekódolási módszerek) Egy codec egy bizonyos transzformáció (vagy algoritmus) tényleges megvalósítása, kódolásra és dekódolásra, például MP3, amelyet hardveres vagy szoftver úton is megvalósíthatnak, és ami tartalmazhat adattömörítést is.
A kommunikációban a kódolás egyik oka, hogy megengedi azt, amit a helyesen és szabályszerűen leírt és/vagy beszél nyelv nem: hogy bizonyos szavakat (pl. hajó vagy számla) rövidebb szavakkal helyettesít, így ugyanazt a szöveget kevesebb karakterrel, gyorsabban, és ami a legfontosabb, olcsóbban továbbítható. Másik példa a zászlójelek, ahol a zászló és annak állása kódolja az üzenetet, amit a messze álló személy képes értelmezni.
A rejtjelzésben a különböző kódok biztosították, (relatív olcsó megoldással), a kommunikáció titkosságát és sérthetetlenségét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kommunikációban tömörséget biztosító kódok
A kód használható tömörítésre. Amikor a távíró összeköttetés jelentette az egyetlen, gyors, nagytávolságú kommunikációt, kereskedelmi célokra kidolgozott kódok tették lehetővé, hogy akár mondatokat is néhány karakteres üzenetté kódoljanak (többnyire öt betűs kódszavak használatával). Kidolgoztak "kereskedelmi rövidítéseket", amelyekkel az üzenetek hossza és költsége nagymértékben lecsökkent, cserébe viszont megértésükhöz pontosan ismerni kellett a speciális kódszavakat. A különféle kódszavak kiválasztásánál a rövidség, a kiejthetőség illetve egyéb szempontok döntöttek. A jelentésük pedig az alkalmazott területtől függtek: kereskedelmi tárgyalások, katonai kifejezések, diplomáciai fázisok, és nem utolsó sorban kémüzenetek. Különféle kódkönyvek születtek - nyilvánosak is - és a módszert a két világháború között a katonaság és hírszerzés alkalmazta is, természetesen nem nyilvános kódkönyvekkel...
Ezeket a kódokat több okból is alkalmazták: helytakarékosság, titkosítás (megelőzve azzel a mai számítógépes adattömörítési eljárásokat).
[szerkesztés] Egy példa: az ASCII kód
A kommunikáció területén valószínűleg a legelterjedtebb kommunikációs kód ma az ASCII kód. Ezt, vagy egy kompatibilis változatát használja a legtöbb PC, számítógép, terminál és nyomtató és kommunikációs eszköz. Az eredeti változat 128 karakter hét bites bináris számként való megjelenítésére szolgált. ASCII-ben az "a" mindig 1100001, és az "A" mindig 1000001, és így tovább. Az ASCII következő változata már 8-biten ábrázolta a karaktereket (az európai nyelvek betűi és néhány kártyaszín ), továbbfejlesztései már kiterjedtek a világ írásrendszereiben használt különféle glifákra is (lásd: Unicode).
[szerkesztés] A hibajelző és/vagy hibajavító kódok
A különféle kódok felhasználhatók arra, hogy adatok védelmét növeljék átvitel vagy tárolás közben előálló sérülés ellen.
Ezeket a "kódokat" nevezik hibafelismerő és javító kódoknak, és általában valamilyen redundáns információ hozzáadásával működnak.
Ilyen kódok a Hamming kódok, a Reed–Solomon, a Reed–Muller, Bose–Chaudhuri–Hochquenghem kódok, a Turbo, Golay, Goppa, Gallager féle alacsony-sűrűségű paritás ellenőrző kódok, és a tér–idő kódok.
A hibaellenőrző kódok gyakran a véletlen hibák, vagy a csomósodó hibák felismerésére (és javítására) optimalizálják. A csomósodó hibák azt jelentik, hogy pl. egy kódszón vagy kódolt blokkon belül több bit sérül, azaz vagy nem lehet megmondani, hogy 0 vagy 1 értékű., vagy 0 1-re és fordítva változik.
[szerkesztés] Kódok és rövidítések
A betűszavak és rövidítések szintén tekinthetők kódoknak, és gyakorlatilag minden nyelvben és írásrendszerben használatosak is. Néha a kódszó annyira beépül egy nyelvbe és megtartja jelentését, hogy az eredeti hosszú kifejezést vagy teljesen elfelejtik, vagy a kódszó sokkal pontosabb jelentéssel rendelkezik (gondoljunk a mozi szavunkra, amely eredetileg a mozgókép-szinház rövidítésére szolgált).
[szerkesztés] Gödel kód
A matematikában, egy Gödel kód volt az alapja a Gödel féle nemteljességi tétel bizonyításának. Az volt az kiindulási alap, hogy egy matematikai jelölést le lehet képezni egy természetes számra (ez a Gödel szám).
[szerkesztés] Lásd még
- kódolás
- titkosítás
Based on work by