Körösfői-Kriesch Aladár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budapest, 1920. június 16.): festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életútja
A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt.
- 1894-től a Julian Akadémiát látogatta, közben Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutakat.
- 1897-1902. Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.
- 1901-ben megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására felújították a képzőművészet középkori hagyományait.
- 1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított.
- 1914. Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.
Számos művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
[szerkesztés] Főbb művei
[szerkesztés] Festmények
- Korai történelmi képek
- Tordai országgyűlés,
- II. Rákóczi György halála,
- Eger ostroma
- Zách Klára.
- Az Országház ebédlőtermének freskói
- Bölényvadászat,
- Halászat a Balatonon a 15. században)
- Falképek a Zeneakadémia épületében
- A művészet forrása (1907).
- Arcképek
- A marosvásárhelyi Kultúrpalota falképei
[szerkesztés] Mozaikképek
- Velencei kiállítás: Atilla király; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912)
[szerkesztés] Írások
- Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
- Ruskinról s az angol praeraffaelitákról (Bp., 1906)
- Naplók (Bp., 2005)
[szerkesztés] Irodalom
- A gödöllői művésztelep. 1901-1920 (Gödöllő, 2005)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Szecesszió – Körösfői-Kriesch Aladár
- Magyar Életrajzi Lexikon
Based on work by