Vita:Karácsony
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szerintem el kellene dönteni, hogy mi kerüljön a cikkbe véglegesen! 1. "a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe" vagy 2. "Az egyik legnagyobb ünnepet (a legnagyobb ünnepe a húsvét) tette erre a napra"
A kettő együttes jelenléte elég furcsa. De ez persze csak az én véleményem! Filoma 2005. augusztus 11., 20:35 (CEST)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] "Kerecseny sólyom"
- "Vitatott elméletek szerint a karácsony a magyar kerecseny sólyom szóból ered. Ezen elmélet szerint a magyarok ősei ezen az évvégi napon kerecsen sólymot röptettek a nap felé. Ezen elmélet szerint már korábban is szokás volt a legsötétebb éjszakán a fény gyújtása, illetve a termékenység elősegítése és a tavasz várása miatt a szobába valamilyen zöld ág bevitele."
Mi a forrás? -- nyenyec ☎ 2005. augusztus 12., 00:19 (CEST)
LOL, ez aranyos. Mindkét szó szláv eredetű, a kerecsen eredetileg kerecset formában került át (már a karácsony után), később lett belőle kerecsen, még később kerecseny (1700-as évek vége). Szerintem mehet a rossz viccek közé. – KovacsUr (?) (!), 2005. augusztus 12., 00:32 (CEST)
- Ti. az Akadémia szerint mindkét szó szláv eredetű. De ilyen tekintetben nem feltétlenül lehet bennük megbízni, mivel nem lehetetlen, hogy politikai okok miatt nyilvánították sok eredeti szavunkat szláv jövevényszónak (lehet, hogy most majd sok régi szavunkat fogják angolszász vagy amerikai eredetűnek minősíteni, ld. még orientáció :-) Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 12., 08:21 (CEST)
[szerkesztés] Az új év kezdete
- A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete.
- sokáig márciussal kezdődött az új év, ezért is van a szökőnap februárban, illetve a (latinul) sorszámozott hónapok – szeptember(7.), október(8.), november(9.) és december(10.) – így a megfelelő helyükön. -- Váradi Zsolt
- pontosabban: a rómaiaktól a január 1-jei kezdést örököltük. Bizonyos Bede a VII. században az Egyház nagy ünnepére, dec. 25-re tette át, és ez így maradt a XI-XII. századig. Március 25 a IX. században a dél-európai területről indult, és a XII. századra terjedt el Európában. A január 1-jei évkezdet Velencéből indult 1522-ben. [1] --Váradi Zsolt 2005. augusztus 12., 01:14 (CEST)
[szerkesztés] kétségbeejtő
Ez egyike azoknak a cikkeknek, amikre ki lehetne tenni a nyenyec féle "Why God why?" sablont. Azért félelmetes, hogy a körülbelül háromnegyed oldalny Karácsony szócikkben fél oldalon keresztül említés sem esik arról, hogy valami Jézus nevű figurához is van köze. Az, hogy mikor van, szintén nem szerepel a bevezetőben, és utána is hibásan. Aaaargh... --TG® 2005. augusztus 12., 02:55 (CEST)
Kicsit rendberaktam a cikket; egyben felavattam az új hivatkozás sablont. Majd írjátok meg, hogy tetszik-e. --TG® 2005. augusztus 12., 12:12 (CEST)
Működik a sablon, ú.t. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 12., 15:43 (CEST)
[szerkesztés] átvett
rv Gubbra. A karácsony egy keresztény ünnep. Lehet, hogy más vallásokból vették át (és ez szerepel is a cikkben), de ott nem karácsonynak hívták. Azt mondani, hogy a karácsony egy pogány ünnep, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. --TG® 2005. augusztus 12., 20:05 (CEST)
[szerkesztés] Lopott ünnep
Kezdjük a sort karácsonnyal:
http://www.extra.hu/unnepek/karacsony/miert.html
Miért éppen december 24-én? Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével - ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését." --Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 20., 10:49 (CEST)
Két megjegyzésem lenne ehhez.
- Emlékeim szerint a pravoszlávok sem dec. 25-én ünneplik a karácsonyt, hanem jan 1-jén, meg talán a szerbek sem.
- Azt elhiszem, hogy a kereszténység előtt is voltak ekkoriban ünnepek, de van-e bizonyíték rá, hogy karácsony néven volt-e korábban ilyen ünnep Magyarországon?
- Amúgy a fenti szöveggel teljesen egyetértek, az beépíthető a szócikkbe, de szerintem nem akkora jelentőségű, hogy a bevezetőbe kellene. Valami A karácsony ünnepének előzményei fejezetbe lehetne rakni.
-- Árpi (Harp) ✎ 2005. december 21., 10:59 (CET)
[szerkesztés] Etimológia
Itt hivatkozik valaki egy alternatív szómagyarázatra. Érdemes lenne forrást keresni hozzá, és bevenni a cikkbe. --Tgr 2006. november 26., 19:12 (CET)
[szerkesztés] Mit is ünneplünk?
Nem kéne megemlíteni, hogy pl. Magyarország nagyobbik fele is karácsonykor nem Jézus születését, se nem a fogyasztást ünnepli (bármit is jelentsen ez), hanem a karácsony a szeretet és/vagy a család ünnepét jelenti a többségnek?
Based on work by