Kazal László
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kazal László (Budapest, 1911. február 27. – Budapest, 1983. május 10.) magyar színész, érdemes művész, énekes, dalszerző, komikus és konferanszié volt.
A Vidám Színpadnál dolgozva ismerkedett meg későbbi feleségével, Balogh Erzsi komikával. Lányuk Kazal Kinga.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Családja
Budán a Kruspér u. 5. szám alatt született. Egy testvére volt, Kazal Gábor. Édesapja a Földművelésügyi Minisztériumban volt hivatalnok, az első világháború kezdetekor besorozták és 1917-ben elesett. Édesanyja egy kis vendéglő nyitott és ennek szerény jövedelméből tartotta fenn a családot.
[szerkesztés] A színészségig
Kazal László rosszul tanult. Később maga mesélte el, hogy a második osztályban 12 tárgyból bukott és csak testnevelésből és énekből ment át. A bukás után édesanyja nem tudta tovább fizetni az iskoláztatását, így kimaradt és újságkihordónak állt, később egy divatkereskedésben lett kifutófiú, majd borfiú, még később borpincér a Gellért Szállóban. Innen azonban elbocsátották, mert visszafeleselt a főpincérnek. Évekkel később a Barta és Társa Elektromos Művekben dolgozott, ahová már azért szegődött, hogy színésznek tanulhasson. Esténként, a munka után Rákosi Szidi színiakadémiájára kezdett el járni. Az iskolát 1929-ben végezte el.
[szerkesztés] A Vidám Színpadig
Már tanulmányai kezdetén színpadon játszhatott, egy operettben statisztált a Király Színházban. A színiiskola után a Bethlen téri színházban lépett fel, később Miskolcon kapott segédszínészi állást – táncos bonviván szerepeket kapott és eljátszhatta Ádám szerepét is Az ember tragédiájában –, de miután összeverekedett az ügyelővel, kirúgták. Küszködve jutott újra álláshoz, Csongrádon, ahol komolyan vették és két év alatt rengeteg szerepet játszott el.
1936-tól egy beugró szerep eljátszása után (Bársony Rószival és Latabár Kálmánnal) Budapesten lett szabadúszó. Állandó szerződést a siker ellenére sem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát: nyakkendőket készített, dzsesszdobos lett, parkett táncos és bárénekes. Egy énekes szereplése során "felfedezték" és az 1930-as évek második felére ismert slágerénekes lett és fellépései is megsokasodtak, színházi színpadon is. 1938-ban a Tonalit Gramophon Rt. hivatásos "gramodon-énekese" lett. Az 1940-es évek elején egy időre Nagykőrösre költözött, zenés-műsoros esteket adott vidéken és a fővárosban is. 1943 eljén a fővárosi Komédia színpadon játszott. Később a Royal Varietéhez került, ezt azonban a német megszállól 1944. március 19-én bezárták és a besorozást elkerülendő a háború végéig bujkálni kényszerült Budán.
A szovjetek bevonulása után először a Kamara Varietében kapott munkát, de emellett számos más színházban is fellépett, beleértve a Fővárosi Operettszínházat. 1949-ben a Vígszínháztól kapott szerződést, a következő évben pedig a Vidám Színpad-tól, ahol haláláig, több mint negyed évszázadig játszott és (egy ízben) rendezett is.
[szerkesztés] Az ötvenes évektől
Az 1950-es években főleg táncdalénekesként ismerték, slágereket és a politikusok követelte mozgalmi dalokat egyaránt énekelt. A televízió megjelenésével gyakran lépett fel kuplékkal, kabarészámokkal a képernyőn, ami tovább növelte népszerűségét, "a Kazal" generációk számára vált fogalommá.
Szívesen játszott volna "komoly" szerepeket is, a komikus szerep azonban ráragadt. Moldova György Légy szíves, Jeromos című darabjában 1962 szeptemberében mégis kapott ilyen szerepet és alakítása emlékezetes volt.
1967 decemberében családjával Kertész Sándor meghívására Kanadába utazott, ahol nagy sikerrel fellépett a Torontói Művész Színház 10. születésnapi gálaestjén. 1969 decemberében visszatért és feleségével együtt ismét nagy sikerrel, zsúfolt nézőtér előtt a torontói Ryerson színházban lépett fel.
Utoljára a Salamon Bélára emlékező televízióműsorban szerepelt, ahol elmesélte, hogy amikor a már súlyos beteg Salamon Béla szerepét játszotta a Vidám Színpadon, egy este pizsamában megjelent a színházban Salamon, átvette a szrepet, majd hazament és meghalt. Az emlékműsor felvételét követően Kazal László is meghalt, a műsor adását sem élte meg.
[szerkesztés] Ismert slágerei
- Szeressük egymást gyerekek
- Lázár kádár lánya
- Miből élnek az emberek?
- Kisebb lett a kalapom*
- Egy kis kiváncsi kacsa
- Cipzár
- Telefonkönyv-polka
Based on work by