Kollányi László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dr. Kollányi László (szül.: Kollárovits László) (Ipolyság, 1934. január 7. – Budapest, 2006. május 16.) növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, kandidátus.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Tudományos pályája 3 Kutatási területe 4 Szaporításra engedélyezett fajták 5 Minősített fajták 6 Honosított fajták 6.1 Málna 6.2 Szeder 7 Kitüntetései 8 Irodalom 8.1 Főbb művei 8.2 Tudományos közlemények 8.3 Népszerűsítő cikkek 8.4 Egyéb

[szerkesztés] Élete

1934. január 7-én született Ipolyságon. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett 1953-ban kitűnő eredménnyel. A Kertészeti Főiskolát 1957 tavaszán végezte el jeles diplomával.

1957 tavaszán a Nyírbogdányi Állami Gazdaságban helyezkedett el, majd id. dr. Porpáczy Aladár meghívására még 1957 nyarán a Fertődi Kutató Intézetbe került, ahol a málna és szedernemesítés lett a szakterülete. A letelepedés Fertődön tartósnak bizonyolt, amit családalapítás követett. Három gyermeke (László, 1963; Péter, 1965; Gábor, 1967) született. Életét a természetjárás, a komolyzene, a Magyarság eredetének amatőr kutatása tette teljessé. Ismerősei, barátai gombaszakértőként is számontartották. Haláláig Fertődön élt és dolgozott. 2006. május 16-án hunyt el Budapesten.

[szerkesztés] Tudományos pályája

A málnával és szederrel kapcsolatos kutatómunkát id. dr. Porpáczy Aladár irányításával kezdte el. Az akkori szervezeti rendszernek megfelelően egy-egy gyümölcsfaj felelősének a nemesítés mellett a faj termesztéstechnikai, növényvédelmi stb. problémáival is foglalkoznia kellett. A nemesítéssel és honosítással kapcsolatos közleményei mellett a málna tenyészterületével, metszésével, gépi betakarításával és növényvédelmével kapcsolatos kísérleti eredményeket publikált.

1977-ben kandidátusi fokozatot szerzett a málna és szederfajok interspecifikus keresztezésével kapcsolatos témából. A kutatómunka során 7 ázsiai és 1 amerikai vad faj és az európai málna között állított elő fajhibrideket, néhány kombinációban elsőként. Az eredmények a rezisztencia nemesítésben, valamint a gyümölcs állományának a javításában hasznosultak.

Munkássága során először a honosítás útját követte a megnövekedett málna mennyiségi igények kielégítésére. Ekkor került honosításra a fő fajtává vált Malling Exploit. A párhuzamosan folyó nemesítői munka részeredményei: a szaporításra engedélyezett nagybogyójú F. 228., a bőtermő F. 411. és a konzervipari célra kiváló F. 1229.-es fajtajelölt.

A mélyhűtés gyors térhódításával a mélyhűtésre alkalmas minőségi árut produkáló fajta került előtérbe és ehhez kapcsolódott a biztonságosabban termeszthető fajta igénye. Mindkét téren jelentős előrelépés az azóta előállított Fertődi zamatos málnafajta, amely jelenleg a fő fajta hazánkban és több külföldi országban termesztik.

A fajtaválaszték bővítését jelenleg több új fajtája és fajtajelöltje teszi lehetővé.

A szeder termesztése csak a 70-es évek végén kezdődött el hazánkban. Az első fajták honosításában és az üzemi termesztés kialakításában aktívan részt vett. A másfél évtizede indult szedernemesítési munka fő célkitűzése a fagyállóság növelése. Az első részeredményt a kiválasztott fagyállóbb klónok jelzik.

A tudományos munka mellett 1984-től 1989-ig a kutatási osztályt irányította, majd 1989-től 2000-ig az Állomás igazgatói teendőit látta el. Utolsó kutatási területe a málna rezisztencia nemesítés.

Dr. Porpáczy Aladár akadémikus irányításával részt vett az "A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései" című könyv megírásában, majd szerkesztésében jelent meg a "Málna" című könyv. Társszerzőként részt vett 10 szakkönyv megírásában. Szerzőként, vagy társszerzőként 102 publikációja jelent meg. Három OMFB, kettő OTKA és tizenkettő FVM által meghirdetett K+F pályázatnak volt témafelelőse.

Az alábbi fajták, fajtajelöltek nemesítésében, illetve honosításában vett részt: F. 228., F. 411., F. 1229., F. Hungaria, Fertődi zamatos, Fertődi kétszertermő, Fertődi kármin, Fertődi aranyfürt, Fertődi Vénusz, Fertődi zenit, Malling Exploit, Willamette, Comox, Fertődi bőtermő szedermálna, Thornfree, Dirksen, Hull.

Két alkalommal- 1967-ben és 1972-ben -a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, 1985-ben ás 2001-ben Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. 1999-ben megkapta a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést és a Fleischmann Rudolf díjat, 2003-ban a címzetes egyetemi tanár címet.

Vezetőségi tagja, majd elnöke a Magyar Bogyósgyümölcs Szövetségnek. Küldött a VEAB mezőgazdasági bizottságában. Egy ideig vezetőségi tagja az Agrártudományi Egyesület megyei kertészeti bizottságának. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottsága Gyümölcstermesztési Albizottságának, a Magyar Kertészeti Társaságnak, és a Magyar Növénynemesítők Egyesületének.

[szerkesztés] Kutatási területe

• Málna és szeder fajtakutatás
• Különböző Rubus fajok felhasználása a málna és a szeder nemesítésében
• Rezisztencia-nemesítés
• Üzemi telepítési rendszer és művelésmód vizsgálata, kialakítása málnánál
• Málna metszése, első sarjak eltávolítása
• Málna és szeder szaporítás-technológia korszerűsítése
• A málna és szeder hazai termőhely igényének optimalizálása, termőhely bejárások

[szerkesztés] Szaporításra engedélyezett fajták

• F. 228.
• F. 411.
• F. 1229.
• F. Hungaria

[szerkesztés] Minősített fajták

• Fertődi zamatos
• Fertődi kétszertermő
• Fertődi kármin
• Fertődi aranyfürt
• Fertődi Vénusz
• Fertődi zenit
• Fertődi bőtermő szedermálna

[szerkesztés] Honosított fajták

[szerkesztés] Málna

• Malling Exploit
• Willamette
• Comox
• Zeva Herbsternte
• Thornfree

[szerkesztés] Szeder

• Dirksen
• Hull

[szerkesztés] Kitüntetései

• A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója – 1967, 1972
• Kiváló Munkáért Miniszteri Kitüntetés – 1985, 2001
• Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés – 1999
• Fleischmann Rudolf díj – 1999
• Címzetes egyetemi tanár – 2003

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Főbb művei

• A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései, Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1962, Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ...
• A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései. 2. átdolgozott, bővített kiadás, Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1964, Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ...
• Szamóca, málna, szeder, Mezőgazdasági Kiadó, 1965 Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ...
• Bogyós gyümölcsűek termesztése, Mezőgazdasági Kiadó, 1969/1973, Budapest, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ...
• A málna, a szeder és a szedermálna. In: Gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1980, Budapest, szerzők: Dr. Kollányi László, ISBN 963-231-009-8
• Szeder és szedermálna termesztése. In: A bogyósgyümölcsűek termesztése, Széchenyi Nyomda, 1983, Budapest, szerző: Dr Kollányi László
• Málna, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1990, Budapest, szerkesztette: Dr Kollányi László, ISBN 963-234-066-3
• A málna termesztése, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1990, Budapest, szerző: Dr Kollányi László
• Málnafajták. In: Málna 34. Gazdafüzetek, Kisalföldi Vállakozásfejlesztési Alapítvány, 1995, Budapest, szerző: Dr Kollányi László
• Málna, szeder, szedermálna. In: Gyümölcsfajta-ismeret és használat', Mezőgazdasági Kiadó, 1998, Budapest, szerző: Dr Kollányi László
• Málna és szederfajták. Málna és szeder szaporítása. In: Málna, szeder, szamóca termesztése, szerző: Dr Kollányi László
• Szamóca, málna. In: Bogyósgyümölcsűek I., Mezőgazda Kiadó, 1999, Budapest, szerző: Dr. Kollányi László, ISBN 963-286-092-6
• Szeder, ribiszke, köszméte, különleges gyümölcsök. In: Bogyósgyümölcsűek II., Mezőgazda Kiadó, 1999, Budapest, szerző: Dr. Kollányi László, ISBN 963-912-187-8, 2. kiad: Mezőgazda Kiadó, 2004., ISBN 963-286-093-4

[szerkesztés] Tudományos közlemények

• SZILÁGYI K. – KOLLÁNYI L. (1958): Az új málnafajta E. 401. Kísérletügyi Közl. 51/c/3/: p. 79-83.
• SÁGI F. – ZATYKÓ J. – KOLLÁNYI L. – SZILÁGYI K. (1959): Adatok Fragaria-, Grossularia-, Ribes- és Rubus-fajok és fajták azonosításához, valamint kemotaxonomiájához Kis. Közl. 52/c/3/: p. 19-28.
• KOLLÁNYI L. (1963): Málnatermesztés fajtakérdéséről Kertészet és Szőlészet Tud. Tanácsadója 12./2/: p. 12.
• PORPÁCZY A. – KOLLÁNYI L. (1963): A Rubus Mohacsyanus szedermálna fajhibrid utódnemzedékének vizsgálata Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 1: p. 75-83.
• PORPÁCZY A. – KOLLÁNYI L. (1963): A Rubus phoenicolasius Max. felhasználása a málnanemesítésben Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 1: p. 93-103.
• SÁGI F. – KOLLÁNYI L. – ZATYKÓ J. (1963): Szerves savak, cukrok és fenoltermészetű anyagok öröklődésének vizsgálata bogyósgyümölcsű hibrideken Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 1: p. 105-116.
• KOLLÁNYI L. (1964): A málnasorok szétnyitásának hatása a terméshozamra Kertészet és Szőlészet Tudományos Tanácsadója 13/3/: p. 15.
• HÓDOSI S. – TÓTH GY. – KOLLÁNYI L. (1964): A málnavesszőszúnyog megjelenése hazánkban Kertészet és Szőlészet 2. p. 20-21.
• KOLLÁNYI L. (1965): A málnafajták Didymella fogékonysága és néhány vad faj felhasználása a rezisztencianemesítésben Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 2: p. 39-48.
• KOLLÁNYI L. (1967): Szedési teljesítmények a málnatermesztésben Kertészet és Szőlészet Tudományos Tanácsadója 16/5/: p. 9.
• ZATYKÓ J. – SIMON I. – KOLLÁNYI L. (1967): A kolhicin poliploidizáló hatásának növelése gibberellinsavval Növénytermelés, 16/1/: p. 69-72.
• KOLLÁNYI L. (1968): Telepítési rendszerek és művelésmódok összehasonlító értékelése a Malling Promise és F. 401-es málnafajtáknál Szőlő- és Gyümölcstermesztés 4: p. 145-156.
• KOLLÁNYI L. (1969): Vizsgálatok a gépi betakarításra alkalmas málnafajták kiválasztására Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közl. 4: p. 59-70.
• KOLLÁNYI L. (1970): A gyümölcsnagyság növelésének lehetősége poliploidizáció útján a málnanemesítésben Agrártud. Közl. 29: p. 465-474.
• KOLLÁNYI L. – SÁGI F. (1972): Málnafajták színének és színanyagtartalmának alakulása az érés során Kertészeti Kutató Intézet Közl. 6: p. 14-30
• SÁGI F. – KOLLÁNYI L. – SIMON I. (1974): 'Changes in the colour and anthocyanin content of raspberry fruit during ripening Acta Alimentaria 3/4/: p. 397-405.
• KOLLÁNYI L. (1974): Új szedermálna hibridek előállítása és értékelése' Gyümölcstermeszés 1: p. 129-142.
• KOLLÁNYI L. (1974): Use of some Rubus species in raspberry breeding Proc. XIX. Internat. Hort. Cong. Warsawa, 1A: p. 357.
• KOLLÁNYI L. (1975): Metszési kísérlet málnánál Kertészeti Kutató Intézet Közl. 5: p. 23-39
• KOLLÁNYI L. (1975): Málnavesszők visszametszése Kutatási eredmények 73 sz. MÉM Információs Központ, Bp.
• KOLLÁNYI L. (1976): A fajhibridizáció lehetősége a málna és a szedermálna nemesítésében Kandidátusi értekezés, Budapest, p. 198
• SÜLE S. – KOLLÁNYI L. (1977): Biológiaia védekezés a málna agrobaktériumos gyökérgolyvája ellen Növényvédelem, 13/6/: p. 241-244.
• KOLLÁNYI L. – PORPÁCZY A. – ACHMET S. – SZILÁGYI K. (1977): Nagy biológiai értékű bogyósgyümölcs szaporítóanyag előállítása Kutatási eredmények 118. sz. MÉM Információs Központ, Bp.
• KOLLÁNYI L. (1978): Újabb eredmények a málna termesztésénél Újabb Kutatási Eredmények a Gyümölcstermesztésben. GYDKI kiadványa p. 17-22.
• ACHMET S. – KOLLÁNYI L. – PORPÁCZY A. – SZILÁGYI K. (1979): Szisztema szozdania bezvirusznovo materiala jagodnüh kultur Vengrii Proc. 2 nd. Internat. Symp. on Smal Fruit Virus Dis., Budapest.
• ACHMET S. – KOLLÁNYI L. – PORPÁCZY A. – SZILÁGYI K. (1979): Procedures for the production of virus-free stocks of small fruits in Hungary Acta Hort. 95: p. 83-85.
• KOLLÁNYI L. (1981): A málna terméseredményét meghatározó fontosabb tényezők' Újabb Kutatási Eredmények a Gyümölcstermesztésben 9: p. 3-7.
• JENSER G. – HEGAB A. – KOLLÁNYI L. (1981): Vectors of Rubus stant in Hungary Proc. 9th. Conf. Csech. Plant. Vir. p. 73-73.
• ACHMET S. – JENSER G. – KOLLÁNYI L. – HEGAB A. (1982): A málnatörpülés-mikoplazma magyarországi előfordulása Kertgazdaság 14/1/: p. 21-26.
• KOLLÁNYI L. (1983): A feketemálna felhasználása a piros gyümölcsű málna nemesítésében Kertgazdaság 15/2/ : p21-26.
• KOLLÁNYI L. (1983): A málna fajtahasználat tendenciái Gyümölcsinfo 4. sz.
• KOLLÁNYI L. – GYÖRGY ÁROLYNÉ – BAKCSA F. (1984): Málnafajták és hibridek Botrytis cinerea-fogékonyságának értékelése levélteszttel Kertgazdaság 16/2/: p. 39-46.
• KOLLÁNYI L. (1985): A fajtakérdés helyzete és szerepe a szedertermesztésben Kertgazdaság 17/3/: p. 13-19.
• KOLLÁNYI L. (1985): Responses of red raspberry cultivars and selections to Botrytis cinerea infection of canes Acta Hort. 138: p. 143-150.
• SIMON I. – KOLLÁNYI L. – BENEDEK L. (1986): A virágrügyek kialakulása különböző korú málnaültetvényekben Kertgazdaság 18/3/. p. 79-83.
• KOLLÁNYI L. – BAKCSA F. (1987): A málnavesszők Botrytis cinerea fogékonyságának vizsgálata néhány málnafajtánál és hibridnél Kertgazdaság 19/1/: p. 43-48.
• KOLLÁNYI L. (1987): A Fertődi zamatos málnafajta Kertgazdaság 19/4/: p. 55-58.
• KOLLÁNYI L. (1988): Effect of the extent and timing of pruning on the yield of raspberries and on the mass of the berries Acta Agronomica Hung. 37/3-4/: p. 227-231.
• ANDOR D. – KOLLÁNYI L. (1988): Erfahrungen aus den Versuchen mi der "Jonas" Himbeerernte – machine in Ungarn 1987 Erwerbsobstbau 30/40: p. 110-112.
• KOLLÁNYI L. (1989): A málna fajtaválaszték helyzete és korszerűsítés lehetőségei Kertgazdaság 21/4/: p. 60-64.
• KOLLÁNYI L. (1992): A rezisztencia-nemesítés eredményei málnánál VEAB Értesítő, Veszprém, 1993.
• KOLLÁNYI L. – ZATYKÓ J. (1994): Steril szövettenyésztési eljárások alkalmazása szedermálna-fajták előállítása érdekében Növénynemesítési Tudományos Napok '93 MTA, Budapest, 29.
• KOLLÁNYI L. (1995): A Rubus parvifolius L. faj felhasználásával előállított fajhibridek néhány sajátossága Növénynemesítési Tudományos Napok '94 MTA, Budapest, 31.
• KOLLÁNYI L. (1995): A málnavessző károsítói Növényvédelmi Tanácsok 4/3/: p. 28-29.
• KOLLÁNYI L. (1995): Új málna- és szederfajták értékelése Országos Konferencia Berecki Máté emlékezetére. Konferencia anyagai, Budapest.
• HARMAT L. – KOLLÁNYI L. – PORPÁCZY A. – SZILÁGYI K. (1996): Breeding of small fruits in Hungary Hungarian Agric. Research. 5/2/: p. 18-23.
• KOLLÁNYI L. (1997): A termőhely és a fajta megválasztása málnaültetvények telepítésekor Új Kertgazdaság 3/2/: p. 68-70.
• KOLLÁNYI L. (1998): A bogyósgyümölcsűek minőségi termesztésében a környezeti feltételek és a fajta szerepe "Agro 21" füzetek 25/87-93.
• KOLLÁNYI L. (1998): A termesztett bodza növényvédelme' Növényvédelmi Tanácsok 7: p. 20-22.
• KOLLÁNYI L. (1998): Szeder és málnavesszők fagyállóságának a vizsgálata Lippay J. – Vas K. Tudományos Ülésszak Közleményei, Budapest, 196-197.

[szerkesztés] Népszerűsítő cikkek

• KOLLÁNYI L. (1958): Bogyósgyümölcsűek telepítése, termesztése F.M. Termelési Útmutató 3. p. 9-11.
• KOLLÁNYI L. (1961): Málnatermesztésünk és málnanemesítésünk korszerű feladatai Élet és Tudomány Tud. Kalendárium 339-341.
• HUBNER R. – KOLLÁNYI L. – KOLLÁR G. – MERÉNYI K. (1967): Málnatermesztés és feldolgozás Országos Bogyósgyümölcs Tanácskozás, Vác, 23.
• KOLLÁNYI L. – TÖRÖK L. (1968): Gyomirtó szerek málnaültetvényben Kertészet és Szőlészet, 12. 329.
• KOLLÁNYI L. (1972): A málna metszése Kertészet és Szőlészet, 11. 5.
• KOLLÁNYI L. – MERÉNYI K. – PORPÁCZY A. – SASS B. – SZILÁGYI K. (1972): Bogyósgyümölcs telepítési tanácsadó, Kertészeti Kutató Intézet Kiadványa 24.
• KOLLÁNYI L. (1974): A málna termesztéstechnológiája Zalai bogyósprogram 1974. /Szerk.:Kapuszta J./, Zala megyei Tanács V.B. és MAE kiadványa.
• KOLLÁNYI L. (1975): Málna termesztés-technológiája Országos tanácskozás és bemutató a bogyósgyümölcsűek termesztéséről /Szerk.: Pekó J:/, MÉM kiadvány 52.
• KOLLÁNYI L. (1975): Mi okozza a málnások korai leromlását? Kertészet és Szőlészet 28. p. 4.
• KOLLÁNYI L. (1975): Fajta és szaporítóanyag a málna termesztésében Kertészet és Szőlészet, 39. p. 4.
• KOLLÁNYI L. (1975): Szeder és szedermálna Kertészet és Szőlészet, 47. p. 12.
• KOLLÁNYI L. (1979): Szeder és szedermálna termesztése Szabad Föld 35. /47/.
• KOLLÁNYI L. (1981): Útmutató a málna és a szeder házikerti termesztéséhez In: A bogyósgyümölcsűek integrált és házikerti termesztése. /Szrk.: Kapuszta J./, Zala megyei Tanács kiadványa, Zalaegerszeg, p. 32.
• KOLLÁNYI L. (1982): A málna termesztése háztájiban Kertgazdaság 14/1/: p. 15-20.
• KOLLÁNYI L. (1982): Szeder, szedermálna In: Bogyósgyümölcsűek termesztése a kisgazdaságokban. MESZÖV, Győr, p. 1-59.
• KOLLÁNYI L. – BAKCSA F. (1984): Atka a szeder gyümölcsén Kertészet és Szőlészet 33/48/: p. 8.
• KOLLÁNYI L. (1986): Választék és korszerűség Kertészet és Szőlészet 35/7/: p. 4.
• KOLLÁNYI L. (1986): Bogyósgyümölcsűek házikertben In: Kisalföld Kalendárium 1987.: p. 31-32.
• KOLLÁNYI L. (1987): Málnát a kertbe Kertészet és Szőlészet 36/12/: p. 4.
• KOLLÁNYI L. (1989): Málna fajtaválaszték Kertészet és Szőlészet 38/26/: p. 6-7.
• KOLLÁNYI L. (1990): Az első málnasarjak eltávolítása Kertészet és Szőlészet 15 p. 10.
• KOLLÁNYI L. (1991): Málnaszeder Kertészet és Szőlészet 46. p. 21-22.
• KOLLÁNYI L. (1991): Tüskétlen szeder – amerikai fajták Kertészet és Szőlészet 34. p. 8-9.
• KOLLÁNYI L. (1995): A málnavessző betegségei Kertészet és Szőlészet 24. p. 20-21.
• KOLLÁNYI L. (1996): Málna klorózis Kertészet és Szőlészet 9: p. 4.
• KOLLÁNYI L. (1996): A jó termőhely fél siker Kertészet és Szőlészet 8: p. 8-9.
• KOLLÁNYI L. (1998): Bogyósgyümölcs-kutatás Fertődön Pannon Agrárkamara 7. p. 16.
• KOLLÁNYI L. (1998): Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Az agrárkutatás intézményei. Magyar Mezőgazdaság 53/46/: p. 16-21.
• KOLLÁNYI L. (1998): Keresett gyümölcs a bodza Pannon Agrárkamara 10. p. 18-19.

[szerkesztés] Egyéb

• Rezisztens málnafajták, Biokultúra, XIII. évfolyam 4. szám (július-augusztus), ISSN 0865-5189
• Bogyós gyümölcsűek termesztése a kisgazdaságokban, Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Szövetsége, 1982 Győr, szerzők: ..., Dr. Kollányi László, ..., ISBN 963-02-2280-9