Kussara
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kussara ókori anatóliai város, egy fejedelemség központja, a hettita királyi dinasztia (hagyomány szerinti) származási helye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Óasszír kor
Az óasszír korban Kussara (Ku-ša-ra) egy önkormányzattal nem rendelkező kereskedelmi lerakatnak, wabartumnak adott otthont, amely kárum Kanis Ib rétegével egy időben (Kr. e. 19. század vége – 18. század eleje) élte fénykorát. Feltehetőleg erre az időre tehető a hettita történeti hagyományban kitüntetett szerepet élvező fejedelmek: Pithana és fia, Anitta uralkodása. A szövegek tanulsága szerint Pithana mint fejedelem (rubā’um) gyakorolta a hatalmat, míg fia (mint trónörökös) a rabi simmilti („lépcsőnagy”) tisztséget viselte. Hasonlóképpen Anitta (nagy)fejedelemsége (rubā’um rabium) alatt fia (?), Peruwa viselte a rabi simmilti tisztséget. A hettita fővárosból, Hattusából (ma Boğazkale) előkerült egy szöveg (CTH 1), amely Pithana és Anitta cselekedeteit beszéli el: leginkább a rivális fejedelemségek (így Neša, Zalpuwa, Hattusa, Salatiwara és Purushanda) legyőzését. Anitta székhelyét áthelyezte Nešába (=Kanis) – az ásatások Kültepe területén valóban napvilágra hoztak egy tőrt (vagy inkább lándzsahegyet), amely az ő nevét viselő feliratot tartalmaz: É.GAL A-ni-ta ru-bā-im, azaz „Anitta fejedelem palotája”. A kussarai dinasztia etnikai hovatartozása (hatti? hettita? hurri?) nem tisztázott.
[szerkesztés] Kussara a későbbi hagyományban
A legelső hettita királyok egyike, I. Hattusili több feliratában, illetve az uzurpátor III. Hattusili legtöbb szövegében (utóbbi főként legitimációs céllal) „kussarai ember”-nek (LU2 URUKu-uš-šar) vagy „Kussara fiának” (DUMU URUKu-uš-šar) nevezik magukat. III. Hattusili, visszatekintve a nagy elődre, Kussara királyának (LUGAL URUKu-uš-šar) is nevezi I. Hattusilit. Ennek alapján feltételezhető (de nem bizonyítható), hogy I. Hattusili uralkodásának elején még Kussarában volt a királyi székhely, amit később (Anitta átkát figyelmen kívül hagyva) áthelyezett Hattusába. Megfontolandó, hogy I. Hattusili szövegei csaknem kivétel nélkül III. Hattusili-korabeli másolatokban maradtak fenn, ezért nem kizárható a késői (tendenciózus) torzítás. I. Hattusili „végrendeletének” (CTH 6) egy helyén (KUB[1] 1.16, kolofón) azt az információt kapjuk, hogy a király Kussarában betegedett meg. Ez a szöveghely a város utolsó „intakt” említése – ezt követően egyetlen hettita szöveg sem beszél Kussaráról mint létező, működő városról.
[szerkesztés] Kussara lokalizálása
A rendelkezésre álló adatok nem elegendőek Kussara pontos lokalizálására. Mindazonáltal valószínűsíthető, hogy Hattusától nem túlságosan messze, a hettiták által „Felső Ország”-nak nevezett területen feküdt. A korábban felmerült Kussara = Alişar azonosítás nem bizonyítható.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Keilschrifturkunden aus Boghazköy
[szerkesztés] Irodalom
- Bolega Erika: Az Anitta-felirat. Szeged: JATE, 1995.
- Gonnet, Hatice: La titulature royale Hittite au IIe millénaire avant J.-C. In Hethitica 3 (1979) 3-108.
- Pálfi Zoltán: A szellemi élet rekonstruálásának lehetőségei az ókori Kanišban. In Sic Itur Ad Astra 12 (2000)/1-2. 89-121.
- Sommer, Ferdinand – Falkenstein, Adam: Die hethitisch-akkadische Bilingue des Hattušili I. München: Beck, 1938. (1974R)
- Ünal, Ahmet: Kuššara. In Reallexikon der Assyriologie 6 (1980-1983) 379-383.