Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Lőrincz L. László - Wikipédia

Lőrincz L. László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lőrincz L. László (Szilvásszentmárton, 1939. június 15.) orientalista, író, műfordító. Írói álnevei: Leslie L. Lawrence, illetve Frank Cockney.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életút

Tanulmányai: Cukor- és Édesipari Technikum, Kaposvár; ELTE BTK történelem-mongol szak, Állami Csojbalszan Egyetem, Ulánbátor; Friedrích-Wilhelm Egyetem, Bonn.

Az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének főmunkatársa, illetve a Kelet-kutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE-előadója. 1967-ben nyelvtudományok kandidátusa fokozatot szerez.

A tibeti és a mongol folklór és irodalom, illetve e népek történelme képezi tudományos munkásságának fő területeit. Ezen kívül burját és mongol eposzokat fordít. 1966-ban nősült, gyermekei: Judit Lívia (1971), Márton (1973).

[szerkesztés] Díjak, kitüntetések

  • Galaktika-díj
  • Arany Meteor-díj

[szerkesztés] Művei

  • Dzsingisz kán (regény, 1972)
  • A sólyom kinyújtja karmait (1973)
  • Az éjszaka doktora (regény, 1975)
  • A nagy fa árnyékában (1979)
  • Az utolsó hvárezmi nyár (regény, 1980)
  • Utazz velünk tevekaravánnal (regény, 1981)
  • A nagy kupola szégyene (regény, 1982)
  • A furcsa pár (novella, 1982)
  • A józan értelem széruma (novella, 1982)
  • A nagy kupola szégyene (novella, 1982)
  • Az aranygyapjú (novella, 1982)
  • Használhatatlanok (novella, 1982)
  • Nyaralj velünk az Altaj hegységben (regény, 1982)
  • Rekviem a kacsalábért (1982)
  • Sindzse szeme (regény, 1983, Leslie L. Lawrence néven)
  • Vásárfia – Pánik piócáéknál (novella, 1983)
  • A hosszú szafári (novella, 1984)
  • A hatlábú jegesmedve (novella, 1984, Robur 2. szám)
  • A púpos (novella, 1984, Galaktika 55. szám)
  • Az invázió elmarad (novella, 1985, Galaktika 63. szám)
  • A karvaly árnyékában (regény, 1985, Leslie L. Lawrence néven)
  • A föld alatti piramis I.-II. (regény, 1986)
  • Lhászáig hosszú az út (regény, 1986)
  • A jelölt (novella, 1986, Galaktika 69. szám)
  • Időutazás (novella, 1986, Galaktika 70. szám)
  • A százhetvenedik ország (novella, 1986, Robur 16. szám)
  • A szeméttelep (novella, 1987, Galaktika 76. szám)
  • Holdanyó fényes arca (A Hari Krisna gyilkosságok) (1987, Leslie L. Lawrence néven)
  • Huan-Ti átka (1987, Leslie L. Lawrence néven)
  • A fojtogatók hajója (1987, Leslie L. Lawrence néven)
  • Üvöltő bika (regény, 1988)
  • A gyűlölet fája (1988, Leslie L. Lawrence néven)
  • Siva utolsó tánca (regény, 1988, Leslie L. Lawrence néven)
  • A vérfarkas éjszakája (regény, 1988, Leslie L. Lawrence néven)
  • A Suttogó árnyak öble (regény, 1988, Leslie L. Lawrence néven)
  • A halál kisvasúton érkezik (kisregény, 1988, Leslie L. Lawrence néven)
  • Vámpírok és csillagok – Hu Bálint nemzetközösségi algakutató levelei az utókornak (novella, 1988)
  • Földiekkel játszó… (novella, 1988, Galaktika 88. szám)
  • Angyal Firenze felett (novella, 1988, Galaktika 93. szám)
  • Négy fekete koporsó (1989, Frank Cockney)
  • A gonosz és a fekete hercegnő (regény, 1989, Leslie L. Lawrence néven)
  • A megfojtott viking mocsara (regény, 1989, Leslie L. Lawrence néven)
  • A láp lidérce (kisregény, 1989, Leslie L. Lawrence néven)
  • Nebet Het, a halottak úrnője (regény, 1989, Leslie L. Lawrence néven)
  • A halott város árnyai (regény, 1989)
  • Az elátkozott hajó (regény, 1989)
  • Gyilkos járt a kastélyomban (1989)
  • A sámán átka (1990) (kisregények és novellák: A sámán átka, Szeméttelep, A százhetvenedik ország, A hatlábú jegesmedve, A púpos)
  • A gyilkos mindig visszatér (1990)
  • Rókacsapda (regény, 1990, Frank Cockney)
  • A keselyűk gyászzenéje (regény, 1990, Leslie L. Lawrence néven)
  • Az ördög fekete kalapja (1990, Leslie L. Lawrence néven)
  • Gyilkosság az olimpián (kisregény, 1990, Leslie L. Lawrence néven)
  • Omosi mama sípja (A Matteo Ricci gyilkosságok) (1991, Leslie L. Lawrence néven)
  • Miranda koporsója (1991, Leslie L. Lawrence néven)
  • Naraszinha oszlopa (1991, Leslie L. Lawrence néven)
  • A vérfarkas visszatér (1992, Leslie L. Lawrence néven)
  • Kegyetlen csillagok (1992)
  • Halálkiáltók (1993, Leslie L. Lawrence néven)
  • A nagy mészárlás (regény, 1993)
  • Damballa botja (A vudu gyilkosságok) (regény, 1994, Leslie L. Lawrence néven)
  • A kő fiai (1994)
  • Sziget a ködben (regény, 1995, Leslie L. Lawrence néven)
  • A rodzsungok kolostora (1995, Leslie L. Lawrence néven)
  • Monszun (regény, 1996, Leslie L. Lawrence néven)
  • A nagy madár (regény, 1996, Leslie L. Lawrence néven)
  • Lebegők (regény, 1997, Leslie L. Lawrence néven)
  • Kéz a sziklán (1997)
  • A láthatatlan kolostor (regény, 1998, Leslie L. Lawrence néven)
  • Ahol a pajpaj jár (regény, 1998, Leslie L. Lawrence néven)
  • Mau-Mau (A McIntire-gyilkosságok) (regény, 1999, Leslie L. Lawrence néven)
  • Tulpa (A Gonosz halotti leple) (regény, 1999, Leslie L. Lawrence néven)
  • Ganésa gyémántjai (regény, 2000, Leslie L. Lawrence néven)
  • A kicsik (regény, 2000)
  • Véresszakállú Leif és a lávamező (regény, 2001, Leslie L. Lawrence néven)
  • A Vadász (regény, 2001, Leslie L. Lawrence néven)
  • A kicsik nyomában (regény, 2002)
  • Csöd(regény, 2002, Leslie L. Lawrence néven)
  • Siva újra táncol (regény, 2003, Leslie L. Lawrence néven)
  • A vérfarkasok kastélyában (regény, 2003, Leslie L. Lawrence néven)
  • A fekete anya kigyója (regény, 2004, Leslie L. Lawrence néven)
  • A tizenhárom kristálykoponya (regény, 2004, Leslie L. Lawrence néven)
  • A felakasztott indián szigetén (regény, 2005, Leslie L. Lawrence néven)
  • A maharáni arcképe (regény, 2005, Leslie L. Lawrence néven)
  • Szádhuk – A hosszú álom (regény, 2005, Leslie L. Lawrence néven)
  • Három sötét király (regény, 2006, Leslie L. Lawrence néven)
  • A vízidisznók gyöngyökről álmodnak (regény, 2006, Leslie L. Lawrence néven)

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu