New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Leukipposz - Wikipédia

Leukipposz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nyugati filozófia
Ókor
Név: Leukipposz
Született: Kr. e. V. század
Meghalt: Kr. e. V. század
Iskola/irányzat: Görög atomizmus
Érdeklődés: Természettudomány, Metafizika
Fontosabb nézetei: Oszthatatlan ősanyag
Befolyásolta: Démokritosz, későbbi atomisták
Hatással voltak rá: Anaxagorász

Leukipposz, Leukippos, Leucippus (gör. Λεύκιππος) (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus. Az atomista filozófia egyik megalapítója, tanításának lényege, hogy a világmindenség két fő részre osztható: egyrészt az állandó mozgásban levő, oszthatatlan anyagi részecskékből, atomokból, másrészt az üres térből áll, amelyben az atomok mozognak. E részecskék mozgásuk során szüntelenül ütköznek (egyesülnek) majd szétcálnak. Az üres teret Leukipposz azonosítja a Parmenidész-féle „nemlét"-tel. Elméletét tanítványa és barátja, Démokritosz fejlesztette tovább. Művei elvesztek, csupán tanítványok és utódok idézetei alapján ismerjük elméletét.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete és munkássága

Életéről semmi bizonyosat nem tudunk: a történészek születésének idejét körülbelül Kr. e. 490 és 470 közé teszik. Az ókori hagyomány szerin három város is a maga szülöttjének vallja: Abdéra, Elea és Milétosz, az újabb kutatások az utóbbit tartják a filozófus legvalószínűbb születési helyének. Vannak olyan feljegyzések is, például Epikurosznál található ilyen, amelyek személyének létezését nem tekintik bizonyítottnak. Ez utóbbi elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a gyakran tanítványaként emlegetett Démokritosz(Kb. Kr. e. 460 – 370), aki számos művet írt, egyik művében sem említi állítólagos mestere, Leukipposz nevét. John Burnet kommentálása szerint, azonban Epikurosz nem arra akart utalni, hogy Leukipposz nem létezett, hanem arra, hogy mellőzni kell őt, azaz Leukipposz nem számított filozófusnak. Arisztotelész és Theophrasztosz azonban őt tekintik az atomista filozófia atyjának. Arisztotelész valószínűleg pontos információkkal rendelkezett Leukipposzról és Démokritosztól, több művében is különös figyelmet szentel az atomista iskolának, amelynek székhelye Abderában volt, nem messze szülővárosától Sztagirosztól. Anaxagorasz kortársa volt, filozófiájában több elemet is felhasznál annak tanításaiból.

Burnet elemzése szerint Theophrasztosz azon állítása, hogy apollóniai Diogenész több gondolatot kölcsönzött Anaxagorásztól és Leukipposztól , és innen eredt művében leírt atom teória, majd később Diogenészt , Arisztophanész a Felhők című művében megemlíti, - ami Kr . e. 423-ban íródott - ebből az következik, hogy Leukipposz jóval ezen évszám előtt tevékenykedett. Burnet azt a következtetést vonja le, hogy Theophrasztosz által Démokritosznak tulajdonított mű, melynek címe: A Nagy Diakosmos, azaz A Nagy Világrend , valójában az atomista iskola alapítójának a gondolatait tartalmazta. Burnet arra a tényre vonja fel a figyelmet, hogy nem választhatók külön az iskolán belül működő gondolkodók írásai, így nem tudható pontosan melyik művet melyik szerző írta. Sőt Arisztotelész sem beszél elkülönülten Leukipposzról és Démokritoszról, hanem midig együtt említi őket.

Mint a fenti elemzésből is látszik, - bár C. Bailey a The Greek Atomists and Epicurus című művében kísérletet tett a két gondolkodó nézeteinek a szétválasztására – Leukipposz és Démokritosz tanításai nem választhatók külön. Azonban vannak bizonyítékok arra nézve, hogy Démokritosz foglalkozott az atomizmus episztemológiai alapjaival, így nem kétséges, hogy erre a területre vonatkozó tanítások valószínűleg tőle erednek. Ilyen elmélet például az észlelés-elmélet, amelyet Theophrasztosz a Az érzékekről (De sensu) művében (49skk ) v. (DK 68 A 135) – ben, Leukipposz nevének az említése nélkül Démokritosznak tulajdonít. De Cicero[1] is tesz utalást arra, hogy Démokritosz, Leukiposzhoz viszonyítva részletesebben fejtette ki a gondolatait. Diogenész Laertiosz, Démokritosz életrajzban a következőket írja:

(45) Könyveinek listájátTraszüllosz készítette el ugyanolyan elv szerint rendezve el, mint a plátóni műveket: tetralógiákba szedte őket.
(46) Etikai művek ezek:… Természetfilozófiaiak pedig ezek… III. 1. Nagy Világrend (amelyet Theophrasztosz és követői Leukipposznak tulajdonítanak). 2. Kis világrend. 3. A világ leírása. 4. A bolygókról…
Diogenész Laertiosz: Híres filozófusok élete

A Nagy Világred című írást általában Démokritésznek tulajdonítják, ugyanis ő dolgozta ki az atomizmust, amelynek Leukipposz mellett Ő a fő képviselője. Azonban figyelembe kell venni Theophrasztosz azon állítását is, miszerint a Nagy Világrend mű Leukipposz alkotása lenne, mivel a korai atomisták hagyatékát Démokritosznak szokás tulajdonítani. Így KRS [2] szerint ajánlatos Theophrasztosz nézetét figyelembe venni, és elfogadni azt, hogy a Nagy Világrendet Leukipposz, a Kis Világrendet pedig Démokritosz írta – annak a figyelembevételével, hogy a Nagy Világrend Leukipposz kozmológiai műveinek későbbi atomista bővítésekkel ellátott kompendiuma lehetett.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Cicero: Academica priora II.37, In. Antik skepticizmus
  2. ^ G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok

[szerkesztés] Források

  • Pecz: Ókori lexikon
  • Steiger Kornél: A lappangó örökség. Fejezetek a preszókratikus filozófia antik hagyományozásának történetéből; Jószöveg Műhely Kiadó, 1999. ISBN 9639134090
  • W. K. C. Guthrie: A History of Greek Philosophy 2 . Cambridge, New Ed edition. ISBN 0521294215
  • Görög Gondolkodók II. Empedoklésztól Démokritoszig; Kossuth Könyvkiadó, 1996. ISBN 9630938030
  • C. Bailey :The Greek Atomists and Epicurus
  • G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford. Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998.
  • Antik skepticizmus. Cicero- és Sextus Empiricus szövegek; (ford. Kendeffy Gábor és Lautner Péter) Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. ISBN 9639165050

[szerkesztés] Lásd még

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Leukipposz témában.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu