Mágor-puszta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mágor-puszta a Körös–Maros Nemzeti Park egyik területe Vésztőtől hat kilométerre keletre, Szeghalom irányában, a Kis-Sárréttől nyugatra. A Sebes-Körös holtága fogja közre. Területe 947 hektár, kísérő nélkül is látogatható. Élővilága mellett látványossága az itt felnyitott és múzeummá alakított, nemzetközileg is ritka leletket rejtő újkőkori kunhalom.

A Mágor-domb és 13 hektáros környezete 1978-ban került kettős (régészeti és természetvédelmi) védelem alá. ^[1]

[szerkesztés] Felszíne, élővilága

Mágor-puszta a folyószabályozás előtt a Sebes-Körös ártere volt, amelynek nyomait ma is őrzi (lösz gyepek, bárányparéjos vakszikesek, holtágmedrek, nedves rétek, ligeterdők). A holtágban tömegesen nő az európai vörös könyves sulyom, a szikes, gyepes területeken az erdélyi útifű és a réti őszi rózsa.

Védett növényei közt van az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius).

A holtág napos helyein gyakran találkozni mocsári teknőssel, a víz szegélye a vízityúk és a szárcsa, a nádasok a bölömbika (Botaurus stellaris), és a barna rétihéja élőhelyei.

A közeli Fáspusztáról a Mágor-pusztára járnak át táplálékot keresve a szürkegémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax) és a kiskócsagok (Egretta garzetta). A magas füvesekben költ a haris (Crex crex) és a fürj (Coturnix coturnix'). A pusztás részeket időnként a Dévaványa közelében élő túzok populáció (Otis tarda) egyedei is dürgőhelyül választják. ^[2]

[szerkesztés] Mágor-pusztai Régészeti Feltáróhely

Az alig kiemelkedő kunhalom gyomrában ötezer éves leletek tekinthetők meg: egy szentély istennő szoborral, koporsó, tálkák, edénytöredékek.

A kiállítóteremben, amelyet az 1810-1812-ben épített Wenckheim-féle borospincében rendeztek be, nyomon követhető a hely későbbi történelme is. A kunhalom melletti dombon a 11. században a Vatától származó Csolt nemzetség épített pusztatemplomot, amelyet a kereszténység felvétele miatt kirobbant harcokban leromboltak. A következő évszázadban azonban bencés pusztatemplomot építettek a helyébe.

A kettős domb területén 1968 és 1988 közt Juhász Irén vezetésével folytak ásatások, amelyek újkőkori, rézkori, bronzkori és árpádkori leleteket hoztak napvilágra. .

A Mágor-halom közelében parkot alakítottak ki az Alföldhöz kötődő tíz magyar író és költő szobrának. ^[3]