Magyar korona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyarország pénznemei
dénár (1000–1760) aranyforint (1325–1553) garas (1329–1499) tallér (1499–1867) aranydukát (1553–1881) krajcár (1739–1892) forint (1762–1892) osztrák–magyar korona (1892–1918) magyar korona (1918–1927) pengő (1927–1946) forint (HUF, 1946–)
szerkeszt

A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a pengő bevezetését.

[szerkesztés] Bevezetés

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békediktátum) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák–Magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd – egy átmeneti időszak után – lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és 1 : 1 arányban váltotta fel osztrák–magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1 : 12 500 arányban.

[szerkesztés] Érmék

A trianoni békediktátum Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (ma: Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (mióta a Gyulafehérvárit [ma: Alba Iulia, Románia]) 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.

A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a Tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és „KB” verdejeggyel.

[szerkesztés] Papírpénzek

[szerkesztés] Az Osztrák–Magyar Bank bankjegyei (1919)

Az Osztrák–Magyar Bank – a Monarchia közös központi bankja – számára kizárólagos szabadalom biztosította a papírpénz nyomtatást a Monarchia teljes területén. A bankjegygyártás Bécsben folyt, Magyarországot is onnan látták el. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását.

A háború után a Károlyi-kormány arra kérte a közös bankot, hogy juttasson nyomólemezeket és papírt a bankjegygyártás elindításához Budapestre (a pénzszállítás abban az időben kockázatos lett volna). Megkapták a háború idején gyártott 1 és 2 koronás bankók, valamint az ideiglenes (szükség-) pénzként nyomtatott 25 és 200 koronás ún. fehér pénzek nyomólemezeit (vagyis csak az igénytelen kivitelű és a bomló Monarchia területén amúgy is korlátozottan elfogadott pénzek gyártására nyílt lehetőség, a korábbi, ún. kék pénzek nyomtatásának lehetőségét az osztrákok megtartották maguknak). E bankjegyek nyomtatását a Károlyi-kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. A tanácsállam bukása után e bankjegyeket Bécsben hamisítványnak minősítették. A bécsi és a budapesti kiadások a sorszám alapján különböztethetők meg. (1 korona: 7000 felett; 2 korona: 7000 felett; 25 korona: 3000 felett; 200 korona: 2000 felett.)

Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyei
Kép	Névérték	Méret	Előoldal	Hátoldal	Forgalomba hozatal dátuma	Kivonás dátuma
	1 korona	112 × 67 mm	Klasszikus építészeti motívumok	Ókori katona sisakos feje	1919. április 30.	1922. március 14.
	2 korona	123 × 83 mm	női modellek	női modellek	1919. május 25.	1922. december 31.
	25 korona	135 × 80 mm	női modell	sima vagy hullámos	1919. április 25.	1920. november 11.
	200 korona	167 × 99 mm	női modell	sima vagy hullámos	1919. május 20.	1920. november 11.

[szerkesztés] Postatakarék-pénztári jegyek (1919)

A postatakarék-pénztári jegyek forgalombahozatalára a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa kötelezte a Magyar Postatakarékpénztárat, amely tehát mint az ország emissziós bankja működött akkoriban. A pénzjegyek fedezetét az Osztrák–Magyar Bank letétbe helyezett bankjegyei (kék pénzek) képezték – így kerülvén el az inflációt.

Postatakarék-pénztári jegyek
Kép	Névérték	Méret	Előoldal	Hátoldal	Forgalomba hozatal dátuma	Kivonás dátuma
	5 korona	132 × 80 mm	Férfi modell	„A MAGYAR POSTATAKARÉKPÉNZTÁR PÉNZJEGYE”	1919. június 6.	1923. január 28.
	10 korona	140 × 88 mm	Női modell	Értékjelzés	1919. július 23.	1923. január 28.
	20 korona	145 × 90 mm	Női modell	Értékjelzés különböző nyelveken	1919. július 23.	1923. január 28.
	100 korona	168 × 120 mm	férfi modell	Értékjelzés különböző nyelveken	nem került forgalomba	-

[szerkesztés] Az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei (1920)

Magyarország az utódállamok közül utolsóként kezdte meg a területén lévő OMB-bankjegyek felülbélyegzését. Bár a Károlyi-kormány ezt már 1919. március 21-én tervezte, a Tanácsköztársaság létrejötte miatt 1920. március 18-ig késett. Magyarország piros körbélyegzővel látta el a bankjegyeket a 10 koronástól a 10 000 koronásig.

Az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei
Kép	Névérték	Méret	Előoldal	Hátoldal	Kibocsájtás dátuma	Kivonás dátuma
	10 korona	150 × 79 mm	Fiúgyermek	Fiúgyermek	1916. július 24.	1924. január 31.
	20 korona (2. kiadás)	150 × 89 mm	Női modell	Női modell	1918. október 28.	1924. január 31.
	25 korona	135 × 80 mm	Női modell	Sima vagy hullámos	1919. április 25.	1920. november 11.
	50 korona	162 × 100 mm	Női modell	Női modell	1916. december 18.	1924. január 31.
	100 korona	163 × 107 mm	Női modell	Női modell	1912. december 13.	1922. szeptember 30.
	1000 korona	191 × 127 mm	Női modell	Női modell	1903. január 2.	1921. augusztus 31.
	10 000 korona	191 × 127 mm	Női modell	Női modell	1918. december 19.	1921. június 5.

[szerkesztés] Államjegyek (1920–1926)

Az államjegyeket 1921-től hozták forgalomba. Tervezőjük Helbing Ferenc. A bankjegyeket kezdetben a zürichi Orell Füssli gyártotta (leszámítva a csekély értékű címleteket, melyek itthon készültek egyszerű nyomdatechnikával), majd az újonnan felálított Pénzjegynyomda megvásárolta a kliséket és a technikát, és innentől fogva Magyarországon készültek a bankjegyek. A növekvő címletű pénzjegyek mérete is egyre nagyobb lett, ezért újra méretezték a papírpénzeket: 1923-tól azonos megjelenéssel, de jelentősen kisebb méretben kerültek forgalomba. A pengő bevezetését megelőzően - az átszámítást megkönnyebítendő - pengő értékre felülbélyegezve hozták forgalomba a korona papírpénzeket.

Főbb nyomdahely-megjelölési változatok:

Kis címletű pénzek (1920-ban nyomtatott 1-20 korona értékű pénzek): nincs nyomdahely-megjelölés

Nagyméretű pénzek (1920-1922 között nyomtatott 50-25 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH

Kisméretű pénzek (1923-ban nyomtatott 100-1 000 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH vagy Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest. vagy nincs nyomdahely-megjelölés (de ezeket is a Pénzjegynyomda gyártotta Budapesten)

A kiscímlető pénzek kivételével (50-1 000 000 korona): T. W. vagy W vagy T. WILLI megjelöléssel utaltak a photo guilloche technika feltalálójára.

Nyomdahely-megjelölések a korona államjegyeken
	ORELL FÜSSLI ZÜRICH nyomdahely-megjelölés egy 50-koronáson (1920)
	Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest. nyomdahely-megjelölés egy 100-koronáson (1923)
	T. W. megjelölés egy 100-koronáson (1923)

Low denomination series
Image	Value	Dimensions	Obverse	Reverse	Issued Date	Withdrawn Date
	1 korona	129 × 65 mm	Női modell	Magyar- és idegennyelvű értékjelzések	11 July 1921	30 June 1927
	2 korona	131 × 76 mm	Peasant reaping wheat
	10 korona	135 × 79 mm	Széchenyi-lánchíd
	20 korona	143 × 84 mm	A Mátyás-templom, a Halászbástya és Hunyadi János szobra a Budai Várból
Large size series
Image	Value	Dimensions	Obverse	Reverse	Issued Date	Withdrawn Date
	50 korona	150 × 95 mm	Ádám Mányoki: II. Rákóczi Ferenc portréja	Magyar- és idegennyelvű értékjelzések	11 July 1921	30 June 1927
	100 korona	155 × 100 mm	Mátyás király		9 May 1921	31 July 1926
	500 korona	170 × 110 mm	Árpád fejedelem
	1000 korona	193 × 125 mm	Szent István király
	5000 korona	205 × 135 mm	Hunnia
	10 000 korona	211 × 144 mm	"PATRONA HUNGARIAE"
	25 000 korona	213 × 147 mm	"PATRONA HUNGARIAE"		6 September 1922
Small size series
Image	Value	Dimensions	Obverse	Reverse	Issued Date	Withdrawn Date
	100 korona	119 × 72 mm	Mátyás király	Magyar- és idegennyelvű értékjelzések	18 March 1924	30 June 1927
	500 korona	128 × 74 mm	Árpád fejedelem		20 June 1924
	1000 korona	136 × 78 mm	Szent István király		15 September 1923
	5000 korona	139 × 83 mm	Hunnia		18 March 1924
	10 000 korona	145 × 88 mm	"PATRONA HUNGARIAE"		18 March 1924
	25 000 korona	145 × 98 mm	Szent László király		19 May 1924
	50 000 korona	165 × 105 mm	Női modell		16 July 1923
	100 000 korona	165 × 105 mm	Női modell		30 July 1923
	500 000 korona	185 × 85 mm	Női modell		23 February 1924	30 June 1928
	1 000 000 korona	185 × 85 mm	Női modell		31 March 1924	30 June 1928
These images are to scale at 0.7 pixels per millimeter, a standard for world banknotes.