Nagytőke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Dél-Alföld | ||||
| Megye | Csongrád | ||||
| Kistérség | Szentesi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 54,68 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 6612 | ||||
| Körzethívószám | 63 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Nagytőke község Szentesi kistérségében, Csongrád megye legészakibb települése.
[szerkesztés] Fekvése, megközelítés
A falu Szentes és Kunszentmárton között található a Tőke-ér és a Veker-ér szögletében, a Tisza és Körös is közel folyik a faluhoz. Bekötőúttal csatlakozik a 45-ös számú főútra, ezenkívül megközelíthető mellékúton Szentes-Magyartés felől is. Vasútállomása van a 130-as számú Makó-Tiszatenyő-(Szolnok) vasútvonalon, napi 1 közvetlen gyorsvonat köti össze Budapesttel.
[szerkesztés] Története
A falut nevét először 1488-ban említik egy oklevélben Theuke (Thoke) alakban, a neve a magyar Tőke szóból ered, feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt. A török időket megsínylette a település: az 1570-es török adóösszeírás 26 családot említ, 1599-re a tizenötéves háború alatt teljesen elnéptelenedik. A következő évszázadban lassan újratelepül a vidék, de a krími tatárok 1693-mas fosztogatásai során újra lakatlan lesz.
Nagytőke önálló falu csak 1952-ben lesz újra: Szentes benépesült határrészéből alakítják ki területét. A községi tanács 1951 december 30-án alakul meg, hivatalosan 1952 január 1-től válik el Szentestől. A faluban 3 TSZ alakult, melyek idővel egyesültek, 1988-tól a szentesi Árpád Zöldségtermesztő Szövetkezet részévé váltak. A lakosság nagy része mezőgazdaságból él.
A lakosságszám csökken: 1960-ban még 1334-en laktak itt, 2002-ben már csak 506-an. A lakosság jelentős része külterületen él. A falu 2001-ben milleniumi emlékoszlopot állított, 2002-ben elkészítette címerét az újjáalakulás 50. évfordulójára.
Based on work by