Országos Érdekegyeztető Tanács

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT, korábban Érdekegyeztető Tanács, ÉT) a magyar munkavállalók, munkaadók és a kormány háromoldalú (tripartit) egyeztető fóruma, amely a munka világával összefüggő kérdésekről, a jövedelemelosztásról, illetve ezzel összefüggésben a gazdaságpolitikai keretekről folytat tárgyalásokat, illetve köt országos megállapodásokat.

A közszolgálati alkalmazottak külön érdekegyeztető fórummal rendelkeznek, ez az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT).

Az OÉT évente ajánlást fogalmaz meg a magánszektor következő évi átlagos béremelésére, illetve megállapodást köt a minimumbér következő évi szintjéről. (Béremelési ajánlásait ritkán tartották be.)

A Tanács legfőbb fóruma a plenáris ülés, de számos döntéselőkészítő szakbizottsága van és létrehozhat egyes témák behatóbb vizsgálatára egyedi ("ad hoc") bizottságokat is.

A 2007-es évre vpnatkozó bérajánlásról 2006 végéig az OÉT-ben nem született megállapodás, a nagy véleménykülönbség miatt a munkaadók, illetve a kormányzat és a munkaadók közt. Ezért a tárgyalások rendhagyó módon 2007 elején tovább folytatódnak. (Eddig egyedül 1995-ben, a Bokros-csomag néven ismert megszorító csomag évében nem született megállapodás.)

[szerkesztés] Története

Első elődje 1988 decemberében alakult, az igazi érdekegyeztetés azonban csak 1990-ben kezdődött, amikor a Tanács létszámát kibővítették és feladatköreit újra meghatározták. A fórum jelentős szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltás hozta társadalmi-gazdasági átmenet jelentős feszültségek nélkül ment végbe.

[szerkesztés] Tagjai

[szerkesztés] Munkavállalók

Egy-egy képviselőt küld az OÉT-be a hat magyar szakszervezeti szövetség:

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
Liga Szakszervezetek (Liga)
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)
Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ)
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)

[szerkesztés] Munkaadók

Az alábbi munkaadói szervezetek küldhetnek egy-egy képviselőt az OÉT-be:

Agrár Munkaadói Szövetség
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)
Magyar Iparszövetség (OKISZ)
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

[szerkesztés] Kormányzati oldal

A kormány állandó képviselője a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, de a kormány delegációban a tárgyalt témákban érintett minisztériumok képviselői is részt kapnak és különösen fontos ügyek tárgyalásakor időnként megjelenik a Tanács plenáris ülésén a miniszterelnök is.

[szerkesztés] Jogai

Az OÉT feladatairól, illetve jogairól részletesen alapszabálya rendelkezik, egyes kérdeket pedig törvényekbe fektettek (a Munka Törvénykönyve, a Foglalkoztatási Törvény, a Szakképzési Törvény, a Munkavédelmi Törvény).

[szerkesztés] Tájékozódási jog

A munkavállalói és a munkaadói oldalnak (együtt: a kormányzat szociális partnerei) tájékozódási joga van minden érdekeiket érintő fontos kérdésben.

[szerkesztés] Véleményezési jog

Minden őket érintő gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésben születendő jogszabály előkészítése során véleményezési jog illeti meg a szociális partnereket. (Közülük sokan 2006-ban arról panaszkodtak, hogy ez a joguk az ekkor meghozott megszorító intézkedéseket illetően sérült.)

[szerkesztés] Egyetértési jog

Csak a három oldal közösen dönthet többek közt egyeztetésük rendjéről, a közös ajánlásokról (mint a versenyszféra megcélzott éves átlagkereset-növekedése), az országos minimális munkabérről, a napi munkaidő leghosszabb mértékéről és a munkaszüneti napok meghatároyásáról.