Perl programozási nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Perl programozási nyelvet Larry Wall 1987. december 18-án tette közzé. Stílusában és funkcionalitásában sokat merít a C, sed, awk, sh és más programozási nyelvekből. A nyelv egyik legfontosabb része a reguláris kifejezések széles körű támogatása és alkalmazása, ezáltal kiválóan alkalmas nagy méretű szöveg- vagy adatfile-ok egyszerű feldolgozására.

Egyik elterjedt felhasználása a CGI-szkriptek készítése.

Nagyon sokan felhozzák a rovására, hogy kifejezetten könnyű benne olvashatatlan kódot készíteni, de persze ez a programozótól függ: Perlben éppúgy lehet szép, olvasható programot készíteni, mint ahogy olvashatatlant bármely egyéb nyelven.

[szerkesztés] Hol található meg a Perl?

Ha a gép operációs rendszere Unix, Linux, BSD vagy más, ezeken alapuló operációs rendszer, akkor nagyon nagy valószínűséggel van rajta Perl, de ha nincs, akkor is nagyon könnyű letölteni az internetről. Windowst használó, vagy Mac gépekre például ingyenesen letölthető az ActiveState ActivePerl disztribúciója (lásd Külső hivatkozások).

[szerkesztés] A Perl előnyei és hátrányai

Előnyei:

Gép- és rendszerfüggetlen, szinte mindenütt megvan.
Gyors és hatékony, nagy könyvtára van.
Elsőrangú reguláriskifejezés-kezelője (regular expression) van, ragyogó leírással
Szinte minden számítógépes problémára nyújt megoldást

Hátrányai:

Eklektikus, azaz sokféle nyelvből vett át tulajdonságokat, emiatt tanulása nem triviális
Gazdag jelrendszert használ a különféle változófajták jelölésére, amit előnynek is lehet tekinteni
Könyvtárai sokrétűek, de gyakran külön töltendők le egy nagy archívumból (CPAN)

[szerkesztés] A névről

A nyelvet eredetileg Pearl-nek hívták, ami angolul gyöngyöt jelent. Larry Wall rövid és pozitív hangvitelű nevet keresett a nyelvnek, azonban a szótárban végignézve az összes három- és négybetűs szót, egyik sem tetszett neki igazán. Megfordult a fejében az is, hogy feleségéről, Gloriáról nevezze el az új nyelvet. Végül a Pearl szóra esett a választása Máté evangéliuma 13:46 szerint: „the pearl of great price”. A hivatalos kiadás előtt azonban rájött, hogy sajnos már létezik ilyen névvel programnyelv, így gyorsan megváltoztatta a név írásmódját, kihagyva az "a" betűt.

Számos betűrövidítést társítanak a névhez, mint például humorosan a Pathologically Eclectic Rubbish Lister (kb. betegesen válogató szemét-listázó). A leginkább elterjedt és szakkönyvekben, illetve a Perl saját oldalán is használt rövidítés-magyarázat a Practical Extraction and Report Language (praktikus (szöveg)kinyerő és jelentéskészítő nyelv). Ez a magyarázat ráadásul összecseng az eredeti Pearl névvel is, amennyiben az And szót is bevesszük a rövidítés betűi közé.

A nevet nagy kezdőbetűvel használjuk (Perl) ha magára a programozási nyelvre hivatkozunk, kicsivel (perl) pedig, ha az fordító-értelmező programra. Ahogy azt a Perl közösség is állítja: „Only perl can parse Perl” (csak a perl képes a Perlt értelmezni). Nem tanácsos azonban a nevet végig nagy betűkkel (PERL), szigorúan betűrövidítésként írni.

[szerkesztés] Kiejtés

A perl programnyelv kiejtése angolszász nyelvterületen megegyezik az angol pearl szó kiejtésével, azaz /pɜːl/, ami rímel a girl angol szóra. Ennek ellenére magyar anyanyelvű programozók körében gyakori a magyar fonetikus kiejtés is.

[szerkesztés] Perl humor

Ugyanúgy, mint a C nyelvben, a Perlben is népszerűek az elborult lelkivilágú programírási versenyek. Ezek győztesei olyan kódokat produkálnak, melyekről órákig tart megállapítani, hogy voltaképpen mit is csinálnak, azonban lefuttatva általában valamilyen egyszerű műveletet hajtanak végre – például kiírják, hogy „Helló világ!” (Hello world!).

Népszerű foglalatosság Perlben verset írni, tehát olyan programkódot, ami értelmezhető a perl fordító által, de olvasható angol nyelvű versként is. Ez a hobbi többé-kevésbé egyedi a programnyelvek között, nagyrészt annak köszönhetően hogy a Perl legtöbb utasítása angol szó. A legújabb verseket rendszeresen közzéteszik a Perl Poetry oldalon.

Érdekes még a Perl golf. Ugyanúgy mint a fizikai golfban, a lényeg itt is a cél elérése minél kevesebb ütéssel, az ütések azonban billentyű leütést jelentenek. Egy feladat lehet például a „leghosszabb anagramma megtalálása a beolvasott szövegben”. A versenyzők egymást túllicitálva írnak minél kevesebb billentyű leütéssel begépelhető programkódokat.

Az egyik legbizarrabb szórakozás a Lingua::Romana::Perligata CPAN modul, mely képes arra, hogy latin nyelven íródott szöveget értelmezzen és hajtsa végre azt, módot adva a latin nyelvű Perl programozásra.

[szerkesztés] Alapok

A Perl szabad szoftver, amely az Artistic licence és a GPL alatt érhető el.

A Perl használatára jó példa, hogy a Wikipédia is egy Perlben írt CGI szkriptként működött 2002 januárjáig. (A lecserélésének oka sem a Perl bármilyen káros tulajdonsága volt – egyszerűen azok a programozók, akik újraírták, nem a Perlt ismerték jobban.) Egy másik nagyobb alkalmazóként a Slashdot.org említhető, amelyet a Perlben írt Slashcode működtet. Webes alkalmazások esetében a Perlt gyakran Apache webszerverrel és annak mod_perl moduljával használják.

A nyelvet támogatói és becsmérlői is egyaránt tisztelik szintaxisa és sajátosságai miatt. A két tábor közötti különbség azonban abban rejlik, hogy ezt erényként vagy vétekként értékelik-e. Tulajdonságai miatt gyakran hasonlítják a természetes nyelvekhez (mint az angol), illetve az evolúcióhoz. Larry Wall így érvel:

… gyakran viccelődünk azzal, hogy a teve egy bizottság által tervezett ló, de ha jobban belegondolunk láthatjuk, hogy a teve elég jól alkalmazkodott a sivatagi élethez. A teve önellátóvá vált. Másrészt a teve még nem jutott el odáig, hogy kellemes szaga is legyen. Ugyanígy még a Perl sem.

Felismerve „csúnya, de hasznos” természetét, a tevét választották a Perl kabalafigurájává, és mivel az O’Reilly kiadó által megjelentetett Perl programozás (Programming Perl) című könyv borítójára is a teve került, ezt programozói körökben egyszerűen csak teve-könyvnek (camel book) hívják.

[szerkesztés] Implementáció

A Perl egyik bástyája a CPAN, melyről hatalmas mennyiségű, ingyenesen használható modul tölthető le, melyek az elméleti matematikától az adatbázis kezelésen keresztül a hálózati implementációkig sok-sok mindent felölelnek. A CPAN moduljainak túlnyomó többsége az Artistic licence, a GPL, vagy esetleg mindkettő alatt használható. 2004-ben a CPAN több mint 4000 szerző által írt moduljainak száma meghaladta a 7000-et. A CPAN.pm egy perl modulnak is elnevezése, melynek segítségével további modulokat tölthetünk le és telepíthetünk a CPAN-ról vagy tüköroldalairól, tetszés szerint interaktívan, vagy akár teljesen automatikusan.

[szerkesztés] A jelenlegi verzió

A jelenlegi az 5.8.8-as verzió – melyet 2006. február 2-án adtak ki – már teljes Unicode támogatást nyújt. A következő generációs Perl6 nyelv fejlesztése folyamatban van, ezt már a több programozási nyelvet is támogató, Parrot-nak elnevezett virtuális gép fogja futtatni.

[szerkesztés] A Perl működése

Bár a Perl hordozza az interpretált nyelvek minden előnyét, mégsem szigorúan sorról-sorra értelmezi a forráskódot, hanem először egy átmeneti belső formátumra alakítja, amelyet futtatás előtt optimalizál. Ez a működés lehetővé teszi, hogy a szintaktikai hibák már fordításidőben észlelhetők legyenek, a szubrutinok hívásai pedig még a szubrutin definíciója előtt szerepelhetnek a forrásban. Az 5.005-ös verzió óta lehetővé vált az átmeneti bájtkód elmentése későbbi futtatásokhoz, amellyel megspórolható a kezdeti fordítási fázis.

Mindenképpen idekívánkozik, hogy a legtöbb Linuxos (Unixos) gépen a Perl értelmező a /usr/bin könyvtárban van, és hogy alapvető elv egy program elkészítésénél a hordozhatóság, ezért be kell írni a forrás legelső sorába:

#!/usr/bin/perl

ez a Perl-nek csak egy megjegyzés, viszont segít egyes programokat (főként parancsértelmezőket, mint pl. bash) abban, hogy rájöjjenek, hogy mivel is lehetne futtatni a programunkat.

[szerkesztés] Adatszerkezetek

Három alapvető adatszerkezet van: skalár, lista (másik nevén tömb) és asszociatív tömb (hash).

A skalár bármilyen karakterlánc, vagy szám lehet, nevük elé $-jelet kell tenni:

$skalar = "Ez egy szoveg"; # skalár változó
$szamskalar = 123.456; # skalár szám értékkel

A lista vagy tömb a C-hez hasonlóan 0-tól indexelt (ez akár átállítható) adatsor, a nevük elé @-t kell tenni, amikor viszont egy elemét szeretnénk elérni, akkor már skalárként kell kezelni ($):

@1tomb = (1011,1012,1013,1014,1015,1016,); # egy tömb @2tomb = (2000,2100,2200,2300,2040,2045,); # egy tömb @8tomb = (8000,8100,8400,8245,); # egy tömb
$i = $1tomb[0]; # a tömb legelső eleme

Az asszociatív tömb gyakorlatilag naívan tekinthető egy sztring-indexű tömbnek, de „hivatalosan” név-érték párok halmaza, a név bármilyen sztring lehet, az érték pedig akár hivatkozás is (erről bővebben majd kicsit később). Az asszociatív tömbök nevét % jellel kezdjük, az egyes értékeket a listához hasonlóan a $ jel segítségével érhetjük el (látható az is, hogy a lekérdezendő elem neve {}-ek köz szerepel):

%asszoc = ('nev1','adat1,'nev2','adat2'); # egy asszoc tömb, figyeljük meg hogy páros számú
                                            elem van felsorolva
%asszoc = (                               # az előző deklaráció más (könnyebben áttekinthető)
             'nev1' => 'adat1',           # stílusban írva
             'nev2' => 'adat2'
          );
$asszoc{'nev3'} = 'adat3'; # új elem hozzáadása az asszociatív tömbhöz
delete $asszoc{'nev2'};    # elem törlése az asszociatív tömbből

Kezdetben zavaró lehet, hogy egy tömb, asszociatív tömb elemének lekérdezésekor is $-jelet kell tenni a változó neve elé, azonban mindig gondoljunk arra, hogy a $, % és @ jelek használata attól függ, hogy mit is szeretnénk értékként visszakapni.

[szerkesztés] Vezérlő szerkezetek

A Perl vezérlő szerkezetei a C és Java nyelvekéire hasonlítanak.

[szerkesztés] Ciklusok

címke while ( kifejezés ) blokk
címke while ( kifejezés ) blokk continue blokk
címke for ( kifejezés1 ; utasítás2 ; utasítás3 ) blokk
címke foreach változó ( lista ) blokk
címke foreach változó ( lista ) blokk continue blokk

ahol a blokk egy vagy több Perl utasítás kapcsos zárójelek között:

{ utasítás(ok) }

A kettősponttal lezárt címkét a ciklusvezérlő utasításokban használhatjuk.

A next utasítás a ciklust a következő elemre lépteti
A last utasítás azonnal kilép a ciklusból
A redo utasítás a ciklust az aktuális elemmel indítja újra

Beágyazott ciklusokban címkével együtt használva az utasításokat, azok a címkének megfelelő cikluson értelmeződnek, lehetőséget adva pl. egy belső ciklusban egy külső megszakítására. A for szerkezet szemantikája megegyezik a C nyelvvel. A kifejezés1 még az első kör előtt kiértékelődik; a kifejezés2 minden iteráció előtt értékelődik ki és amennyiben hamisnak bizonyul, úgy a ciklus befejeződik; a kifejezés3 pedig minden egyes iteráció végén hajtódik végre.

A foreach szerkezetben a var egy skaláris változót jelöl, aminek elhagyása esetén a beépített ciklusváltozó, a $_ veszi fel az értékeket.

Ráadásképpen bármely egyszerű kifejezés (ami nem képez blokkot) végrehajtható a akár következő formákban is:

while ( kifejezés }
until ( kifejezés )

Hasonlóképp készíthető hátultesztelő ciklus, ahol a blokk a kifejezés értékétől függetlenül először biztosan lefut. Ezt a do utasítással kell kezdenünk:

do blokk while ( kifejezés );
do blokk until ( kifejezés );

Vigyázat! Ezeket az egyszerűsített kifejezéseket a Perl nem tekinti teljes értékű ciklusnak, így ezekben nem használhatóak a next, last és redo ciklusvezérlő utasítások!

[szerkesztés] Feltételes elágazások

if ( kifejezés ) blokk

Amennyiben a kifejezés igaz, úgy végrehajtódnak a blokkban szereplő utasítások.

unless ( kifejezés ) blokk

Amennyiben a kifejezés hamis, úgy végrehajtódnak a blokkban szereplő utasítások.

if ( kifejezés ) blokk1
else blokk1

Ha igaz a kifejezés, akkor a blokk1 fut le, ellenkező esetben pedig a blokk2.

if ( kifejezés1 ) blokk1
elsif ( kifejezés2 ) blokk2
else blokk3

Ha a kifejezés1 igaz, akkor a blokk1 értelmeződik, ellenkező esetben megvizsgálja a kifejezés2-t, és ennek megfelelően vagy a blokk2 vagy pedig a blokk3 kerül értelmezésre.

A Perl a kifejezéseket minden esetben igaz-hamis értékekként kezeli. Ha a kifejezés számnak tekinthető, akkor bármely nem nulla érték igazként értékelődik. Ha a kifejezés szöveges érték, akkor bármely nem nulla hosszúságú szöveg igaz, kivéve a "0"-t.

"0" hamis
"0.0" igaz
"00" igaz
"-0" igaz
-1 igaz

Ha listát vagy asszociatív tömböt írunk a kifejezés helyére, akkor annak elemszáma értékelődik ki, tehát az üres lista és asszociatív tömb hamis lesz.

[szerkesztés] Kifejezésmódosító szerkezetek

Egyszerű kifejezésekben, értékadásokban a while, until, if, unless és foreach direktívák használhatóak kifejezésmódosítóként is, ilyenkor a direktíva eredményétől függ a kifejezés végrehajtása.

utasítás while ( logikai kifejezés )
utasítás until ( logikai kifejezés )
utasítás if ( logikai kifejezés )
utasítás unless ( logikai kifejezés )
utasítás foreach ( logikai kifejezés )

A kifejezésmódosítók nem ágyazhatók egymásba, így a következő kódrészlet szintaktikailag hibás:

utasítás if ( logikai kifejezés ) for ( lista )

A for és a foreach kulcsszavak egymással tetszőlegesen felcserélhetők a nyelvben.

[szerkesztés] Többágú feltételes elágazás (switch)

A Perl nyelvben nincs külön szerkezet a C nyelvben megszokott switch utasításra, azonban az alábbi programozási technikával ez megvalósítható:

SWITCH: {
    if ( logikai kifejezés ) { utasítás(ok); last SWITCH; }
    if ( logikai kifejezés ) { utasítás(ok); last SWITCH; }
    # ...
    egyéb esetben végrehajtásra kerülő utasítások;
}

avagy

SWITCH:
    utasítás1, utasítás2, last SWITCH if ( logikai kifejezés );
    utasítás1, utasítás2, last SWITCH if ( logikai kifejezés );
    # ...
    egyéb esetben végrehajtásra kerülő utasítások;
}

vagy elsif-et használva

if ( logikai kifejezés1 ) {
    utasítás(ok);
} elsif( logikai kifejezés2 ) {
    utasítás(ok);
} elsif( logikai kifejezés3 ) {
    utasítás(ok);
} else {
    egyéb esetben végrehajtásra kerülő utasítások;
}

[szerkesztés] Bonyolultabb adatszerkezetek

Hivatkozások segítségével az alaptípusoknál sokkal összetettebb adatszerkezetek is létrehozhatók, pl. olyan névsorokat készíthetünk, amiben egy névhez több adatot is rendelünk (születés helye, ideje, lakcím stb.), míg egyszerű (egy dimenziós) asszociatív tömbök segítségével csak egy adatot tudunk minden kulcshoz hozzárendelni. Skaláris

%tomb1 = (
    nev1 => 'lakcím1',
    nev2 => 'lakcím2',
};
%tomb2 = {
    nev1 => {
        lakcim => 'lakcím1',
        telefonszamok => [ 'telefonszám1', 'telefonszám2' ],
        szuletes => {
            helye => 'szül.hely1',
            ideje => évszám1,
        },
    },
    nev2 => {
        lakcim => 'lakcím2',
        telefonszamok => [ 'telefonszám3', 'telefonszám4', 'telefonszám5' ],
        szuletes => {
            helye => 'szül.hely2',
            ideje => évszám2,
        },
    },
};

print $tomb1{nev2};    # lakcím2
print $tomb2->{nev1}->{szuletes}->{helye};    # szül.hely1
print $tomb2->{nev2}->{telefonszamok}->[0];    # telefonszám3

[szerkesztés] Függvények, szubrutinok

A Perlben a függvényeket a sub kulcsszóval lehet deklarálni. Az átadott paraméterek a @_ nevű listában érhetők el. Ha három paraméterrel hívjuk meg a függvényt, akkor a @_ lista három elemet fog tartalmazni, ezekre $_[0], $_[1] és $_[2]-ként hivatkozhatunk, illetve a shift utasítást használva is felhasználhatjuk a lista elemeit. Ha a shift utasításnak nem adunk paramétert, akkor az a @_ listán hajtja végre a műveletet. A függvények a legutoljára végrehajtott utasítás értékével, avagy a return kulcsszó által beállított értékkel térnek vissza.

sub terfogat {
    my $oldalhossz = shift;
    return $oldalhossz ** 3;
}

my $oldal = 16;
print terfogat( $oldal );

A paramétereket "nevesíthetjük", ha függvényünknek asszociatív tömböt adunk át paraméterként:

sub udvozlet {
    my %szemely = @_;
    return "Szia $szemely{vezeteknev} $szemely{keresztnev}\n";
}

print udvozlet(
     vezeteknev => 'Szabo',
     keresztnev => 'Janos',
);

[szerkesztés] Reguláris kifejezések

A Perlben nagyon hatékony módon lehet mintaillesztést végezni reguláris kifejezések (angolul: regular expression) segítségével.

[szerkesztés] Egyszerű példaprogramok

A legegyszerűbb "szia világ!" program a következőképp fest Perlben:

#!/usr/bin/perl -w

print "Szia világ!\n";

[szerkesztés] Külső hivatkozások

(angol) ActiveState ActivePerl
(angol) Perl központ
(angol) Perl dokumentációk
(angol) CPAN (Comprehensive Perl Archive Network) A Perl modulok központja
(angol) use Perl; Hírek és közösségi oldalak
(magyar) Perl Magyarországon Magyar Perl közösségi oldalak

Főbb programozási nyelvek (továbbiak) +/-

Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../p/e/r/Perl_programoz%C3%A1si_nyelv.html"

Kategória: Programozási nyelvek