Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Pszichedelikus rock - Wikipédia

Pszichedelikus rock

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pszichedelikus rock
Stíluseredet: Brit rock, Dzsessz, Folk
Kulturális eredet: USA, 1964 körül
Jellemző hangszerek: gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek, dob
Népszerűség: Az 1960-as években kivételesen nagy, ma már csak kevés, de annál hűségesebb követője van
Leszármazott stílusok: Progresszív rock
Alműfajok
Acid rock – Stoner rock – Desert rock

A pszichedelikus rock olyan zenei stílus, melyet a drogokcannabis, pszilocibin, meszkalin és különösen az LSD – tudatmódosító hatása inspirál, és a módosult tudatállapot hangulatát igyekszik visszaadni. A pszichedelikus zenének több más típusa van, mely ugyanonnan ered, de később eltért a divatos rockzenétől és az elektronikus zene előfutára lett. A rockzene történetében a pszichedelikus rock kapocs a korai, bluesalapú rock és a későbbi progresszív rock és heavy metal között.

A pszichedelikus rock azon formáját, melyet a világ 1967-ben ismert meg, a következő tulajdonságok jellemzik: modális dallamok; ezoterikus szövegek, melyek gyakran álmokról, víziókról, hallucinációkról szólnak; hosszabb dalok és hosszú hangszeres szólók; a drogok hatását idéző effektek, például torzítás, visszhangok, visszafelé vagy késleltetve lejátszott hangok és a fáziseltolódás (phasing). Az első album, mely a szélesebb közönséggel is megismertette a pszichedelikus rockot, a Beatles 1966-os Revolver című albuma volt.

Míg az első zenészek, akik pszichedelikus drogokat használtak, a dzsessz és folk köreiben forogtak, a „pszichedelikus” kifejezést a popzenében először a Holy Modal Rounders használta, 1964-ben. A kifejezés első, rockhoz kapcsolódó használatát általánosan a 13th Floor Elevators nevű zenekarhoz kötik: 1966-ban megjelent albumuk címe The Psychedelic Sounds of the 13th Floor Elevators. Efféle hangzással azonban a Grateful Dead és a Pink Floyd már egy évvel előttük próbálkozott. Az egyik első pszichedelikus dal Donovan "Sunshine Superman"-je.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

1962-ben létrejött a brit rock, mely a Brit Invázió révén az USA-ra is nagy hatással volt. A folkzenészek is kísérleteztek más zenei stílusok hatásaival. Sok dzsessz- és blueszenész kezdett drogokat használni és dalaikba drogos utalásokat is elhelyeztek. 1965-ben Bob Dylan a Beatles hatására felvette első „elektromos” albumát, a Bringing It All Back Home-ot, de a Byrds túltett rajta, amikor "Mr. Tambourine Man" című dalát (sokan pszichedelikusnak tartják szövege, témája miatt) feldolgozták, és sláger lett.

[szerkesztés] Az USA az 1960-as években

A pszichedelia New Yorkban kezdődött, ahol a Holy Modal Rounders először 1964-ben használta a kifejezést. Egy hasonló zenekar, a san franciscói Mother McCree's Uptown Jug Champions 1965-ben a Byrds és a Beatles példájára elektromos hangszerekre váltott. Nevüket Warlocksra változtatták, majd 1965 novemberében találkoztak Ken Kesey „LSD-meghajtású”, Merry Pranksters nevű csoportjával; nevüket decemberben újra megváltoztatták: ők lettek a Grateful Dead. A Dead a Pranksters "Acid Test"-jein zenélt, műsorukban helyet kapott a vizuális élmény fokozására kifejlesztett „light show”: pulzáló képeket, geometriai formákat, esetleg rövidebb filmeket vetítettek. Zenéjüket hamarosan acid rocknak kezdték nevezni, melyet a széles közönség 1966 januárjában, a Trips Festivalon ismerhetett meg; fellépett itt egy másik új zenekar, a Big Brother and the Holding Company is. A rendezvényt a Fillmoreban tartották nagyjából 10 ezer néző előtt. Legtöbbjük ekkor találkozott először az acid rockkal és az LSD-vel.

San Francisco zenéje 1966 folyamán virágkorát élte, a Fillmore, az Avalon Ballroom és a Matrix klub egyre több helyi zenekart szerződtetett. Az ekkoriban létrejövő "San Francisco Sound" sok helyi zenekarból hírességeket csinált; a legismertebbek: The Charlatans, Quicksilver Messenger Service, Country Joe and the Fish, The Great Society és a Jefferson Airplane, melynek debütáló albuma 1966 augusztusában jelent meg. A Jefferson Airplane Takes Off volt az első san franciscói album ebből az időből, és elég jól fogyott ahhoz, hogy felkeltse a város zenéje iránti érdeklődést. 1967-ben még híresebbek lettek a "White Rabbit" és a "Somebody to Love" című dalokkal, melyek az első pszichedelikus slágerek között voltak. A két dalt eredetileg a The Great Society játszotta, de énekesnőjük, Grace Slick magával vitte őket, amikor csatlakozott az Airplanehez.

[szerkesztés] Az Egyesült Királyság az 1960-as években

(…a szócikk további része lefordítandó…)


[szerkesztés] A világ többi része

[szerkesztés] Az 1960-as évek vége

[szerkesztés] Újabb zenekarok (Neo-pszichedelia)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu