Pszichedelikus rock
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Pszichedelikus rock | |
| Stíluseredet: | Brit rock, Dzsessz, Folk |
| Kulturális eredet: | USA, 1964 körül |
| Jellemző hangszerek: | gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek, dob |
| Népszerűség: | Az 1960-as években kivételesen nagy, ma már csak kevés, de annál hűségesebb követője van |
| Leszármazott stílusok: | Progresszív rock |
| Alműfajok | |
| Acid rock – Stoner rock – Desert rock | |
A pszichedelikus rock olyan zenei stílus, melyet a drogok – cannabis, pszilocibin, meszkalin és különösen az LSD – tudatmódosító hatása inspirál, és a módosult tudatállapot hangulatát igyekszik visszaadni. A pszichedelikus zenének több más típusa van, mely ugyanonnan ered, de később eltért a divatos rockzenétől és az elektronikus zene előfutára lett. A rockzene történetében a pszichedelikus rock kapocs a korai, bluesalapú rock és a későbbi progresszív rock és heavy metal között.
A pszichedelikus rock azon formáját, melyet a világ 1967-ben ismert meg, a következő tulajdonságok jellemzik: modális dallamok; ezoterikus szövegek, melyek gyakran álmokról, víziókról, hallucinációkról szólnak; hosszabb dalok és hosszú hangszeres szólók; a drogok hatását idéző effektek, például torzítás, visszhangok, visszafelé vagy késleltetve lejátszott hangok és a fáziseltolódás (phasing). Az első album, mely a szélesebb közönséggel is megismertette a pszichedelikus rockot, a Beatles 1966-os Revolver című albuma volt.
Míg az első zenészek, akik pszichedelikus drogokat használtak, a dzsessz és folk köreiben forogtak, a „pszichedelikus” kifejezést a popzenében először a Holy Modal Rounders használta, 1964-ben. A kifejezés első, rockhoz kapcsolódó használatát általánosan a 13th Floor Elevators nevű zenekarhoz kötik: 1966-ban megjelent albumuk címe The Psychedelic Sounds of the 13th Floor Elevators. Efféle hangzással azonban a Grateful Dead és a Pink Floyd már egy évvel előttük próbálkozott. Az egyik első pszichedelikus dal Donovan "Sunshine Superman"-je.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
1962-ben létrejött a brit rock, mely a Brit Invázió révén az USA-ra is nagy hatással volt. A folkzenészek is kísérleteztek más zenei stílusok hatásaival. Sok dzsessz- és blueszenész kezdett drogokat használni és dalaikba drogos utalásokat is elhelyeztek. 1965-ben Bob Dylan a Beatles hatására felvette első „elektromos” albumát, a Bringing It All Back Home-ot, de a Byrds túltett rajta, amikor "Mr. Tambourine Man" című dalát (sokan pszichedelikusnak tartják szövege, témája miatt) feldolgozták, és sláger lett.
[szerkesztés] Az USA az 1960-as években
A pszichedelia New Yorkban kezdődött, ahol a Holy Modal Rounders először 1964-ben használta a kifejezést. Egy hasonló zenekar, a san franciscói Mother McCree's Uptown Jug Champions 1965-ben a Byrds és a Beatles példájára elektromos hangszerekre váltott. Nevüket Warlocksra változtatták, majd 1965 novemberében találkoztak Ken Kesey „LSD-meghajtású”, Merry Pranksters nevű csoportjával; nevüket decemberben újra megváltoztatták: ők lettek a Grateful Dead. A Dead a Pranksters "Acid Test"-jein zenélt, műsorukban helyet kapott a vizuális élmény fokozására kifejlesztett „light show”: pulzáló képeket, geometriai formákat, esetleg rövidebb filmeket vetítettek. Zenéjüket hamarosan acid rocknak kezdték nevezni, melyet a széles közönség 1966 januárjában, a Trips Festivalon ismerhetett meg; fellépett itt egy másik új zenekar, a Big Brother and the Holding Company is. A rendezvényt a Fillmoreban tartották nagyjából 10 ezer néző előtt. Legtöbbjük ekkor találkozott először az acid rockkal és az LSD-vel.
San Francisco zenéje 1966 folyamán virágkorát élte, a Fillmore, az Avalon Ballroom és a Matrix klub egyre több helyi zenekart szerződtetett. Az ekkoriban létrejövő "San Francisco Sound" sok helyi zenekarból hírességeket csinált; a legismertebbek: The Charlatans, Quicksilver Messenger Service, Country Joe and the Fish, The Great Society és a Jefferson Airplane, melynek debütáló albuma 1966 augusztusában jelent meg. A Jefferson Airplane Takes Off volt az első san franciscói album ebből az időből, és elég jól fogyott ahhoz, hogy felkeltse a város zenéje iránti érdeklődést. 1967-ben még híresebbek lettek a "White Rabbit" és a "Somebody to Love" című dalokkal, melyek az első pszichedelikus slágerek között voltak. A két dalt eredetileg a The Great Society játszotta, de énekesnőjük, Grace Slick magával vitte őket, amikor csatlakozott az Airplanehez.
Based on work by