Reviczky Ádám
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Reviczky Ádám gróf (Debrecen, 1786. május 23. – Heiligenkreutz, Ausztria, 1862. április 21.):
[szerkesztés] Családja
A Reviczky család egyik legjelentősebb tagja Reviczky József (1750-1815) és Laczkovich Anna fia volt. Nejétől, Szumlanszka Szidónia bárónőtől két gyermeke született: egy leánya, ki Bécsben apáca volt és 1887-ben meghalt, s egy fia Elek, ki 1886. október 1-jén halt meg és vele a grófi családnak magva szakadt.
[szerkesztés] Életpályája
Kiképzését Bécsben a Theresianumban nyerte, melynek vizsgálatán a jogtudományokban való kiváló képzettsége jutalmául I. Ferenc királytól gyémántgyűrüt kapott. 1805-ben Galiciában a királyi ügyészség szolgálatába lépett, 1807. ugyanott a kormányszékhez, 1808. a cseh-osztrák egyesített udvari kancelláriához fogalmazóvá nevezték ki. 1809. beállt a hadseregbe mint önkéntes hadnagy s részt vett a napoleoni harcokban. 1811. királyi táblai ülnökké és királyi kamarássá, 1814-ben a velencei cs. kir. kormányszéknél valóságos tanácsossá, 1815. az osztrák-szárdiniai hadseregek élelmi főnökévé, majd a Montblanc, Isere és Rhône département polgári biztosává nevezték ki. 1818-ban Lombardia és Velence királyságok kamarai előadója, 1819-ben udvari tanácsos, 1822. a galiciai királyi főkormányszék előadója, 1825. a cs. kir. egyetemes udvari kamara (mai pénzügyminisztérium) alelnöke, 1826. magyar királyi udvari alkancellár és főudvarmester, 1828. április 25. főkancellár, a Szt.-István-rend kancellárja s Borsod vármegye főispánja lett. 1831. az MTA igazgató tagja, később a bécsi tudományos akadémiának is tagja lett. 1836. a főkancellárságtól megválva, a toscanai udvarnál osztrák követ és meghatalmazott miniszter lett.