Sárgaszárnyú arakanga
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Ara macao Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
![]() Elterjedési terület
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Egyéb név | |||||||||||||||||
Sárgaszárnyú ara | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A sárgaszárnyú arakanga más néven sárgaszárnyú ara (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Élőhelye Közép-Amerikától, Kolumbián és Perun keresztül Boliviáig terjed.
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 85-90 centiméter. Alapszíne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz pofafoltja krémfehér, rajta egészen kicsiny, szűrszerű, vörös színű dísztollacskák ülnek. Szárnya 40 centiméter hosszá, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felületük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvörös, keskeny, kék csúcsi résszel, alsó felülete vörös.
[szerkesztés] Életmód
Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban élnek. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
[szerkesztés] Szaporodás
Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját. Kotlási idő 28 nap.