Sarmaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sarmaság (románul Sărmaşăg): falu a mai Romániában Szilágy megyében.

Zilahtól 25 km-re északnyugatra a Zilah jobb partján fekszik, Moiad, Selymesilosva és Szilágylompért tartozik hozzá. 1355-ben említi oklevél. 1910-ben 1855, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 6853 lakosából 5194 magyar, 1329 román, 315 cigány és 4 német volt. Lignitbányája van.

Tartalomjegyzék 1 Földrajzi fekvése 2 Természeti viszonyai 3 Története 4 Lakossága

[szerkesztés] Földrajzi fekvése

Sarmaság Szilágy megye északi részén fekszik, a Nagykároly-Zsibó vasútvonal mentén, a szilágysági dombvidéken, utak kererszteződésében. A Nagykároly-Szilágysomlyó útból itt ágazik el a Zilah felé vezető út. Vasúti csomópont is Sarmaság. A Nagykároly-Zsibó vonalból innen ágazik el a Szilágysomlyó-Székelyhíd felé vezető vasút. Ugyancsak innen ágazik el a bányatelep rendes nyomtávú iparvasútja.
Északkeleten Szilágykövesd, délkeleten Lompért, északnyugaton Kisderzsida, nyugaton Majád, délnyugaton Krasznahídvég, délen Györtelek határolja.
Legközelebb eső nagytelepülések:

• Szilágysomlyó (18 km),
• Zilah (28 km),
• Nagykároly(58 km),
• Szatmárnémeti (62 km),
• Nagyvárad (132 km).

[szerkesztés] Természeti viszonyai

A község felszíne alacsony dombvidék, 160 és 379 m (Kövesmagasa) tengerszint feletti magasság között. Éghajlata mérsékelt. Itt gyakran találkoznak a páradús nyugati légtömegek a keleti száraz kontinentális és a Földközi-tenger felől jövő forró légtömegekkel. A januári középhőmérséglet -3 °C, a legalacsonyabb hőmérségletet 1965. február 10-én mérték: -20,20 °C. A júliusi középhőmérséglet 21,1 °C, a legmagasabb hőmérségletet 1967. augusztus 5-én mérték: 36,2 °C. Az évi átlagos csapadékmenyyiség 627,2 mm.
A vidék legfontosabb altalajkincse a szén. A 28 ismert szénréteg alapján megállapítható, hogy korábban kis mélységü tenger nagy területen borította be a területet(is). A környéken gyakoriak a földcsuszamlás. A csuszamlások mellett gyakori a talajfolyás is (szolifukkció).

[szerkesztés] Története

Sarmaság területén már a vaskorszakban volt emberi település. Roska Márton régészprofesszor az 1941-ben végzett ásatások alkalmával ezüst leletekre bukkant.

Első írásos adatok 1355-ből származnak Sarmassagh néven, mint közép-szolnoki birtok. 1467-ben Sarmassagh, 1487-ben Sármáaságh néven említik a dokumentumok.

A hagyományok szerint a település lakossága eredetileg a Branyicska tatárdúláskor a Töklen erdőbe menekült, s visszatérve már a mai helyén épült fel újra a község, amely erdőkkel körülvéve védettebb volt. A település Sarmassághy Lászlóról kaphatta a nevét, aki a Báthoriaktól birtokolta a falut.

A szájhagyomány szerint azonban a környéken található sarma, vagy sarmás nevü (medvehagyma) növényről nevezhették el a települést. A már említett okirat arról tudósít, hogy Kont Miklós vajda és Szolnok vármegye főispánja uradalmat hagy az utódokra, s ettől kezdve Sarmaság birtokként szerepel.

1423-ban Zsigmond király parancsára a Kusalyi Jakcs György fiának, Jánosnak iktatják tulajdonába a vidéket. 1475-ben Sarnasághy Elek birtoka volt, aki már jobbágyokat tartott. 1543-ban mint közép-szolnoki birtok Sarmaságh néven szerepelt, Sarmasághy László és Mihály tulajdonában.

1549-ben 19 kapu után fizetnek adót, s összeírtak még 28 szegényt, kilenc szolgát (servitort), nyolc új házat és három nemesi udvarházat, melyek Sarmasághy András tulajdonát képezték. Ebben az időben Sarmaság a kövesdi jószághoz tartozott, amely a Sarmasághyak ősi birtoka volt – Derzsida, Majád és Lompért falvakkal együtt –, egész az 1600-as évek elejéig.
Sarmasághy János lánya, Anna Gyerőmonostori Kemény János felesége lesz, s így örökség – és vásárlás – révén a Kemény családra száll a birtok. Az 1799-es összeírás megemlíti Kemény Farkas grófot, Kemény Miklósné bárónőt, mint birtokosokat. A báró Kemény család volt a község földesura egész az 1800-as évek végéig. 1800-ban a birtok egy részét két csehországi főúr veszi meg: Fröhlich Albin és báró Wessebe Hatwig. A második világháború végén tőlük államosították a földeket. A határ kisebb részét sarmaságiak veszik meg.
A Fröhlich Albintól államosított földbírtokot 1945-ben kiosztották a földnélkülieknek, akik általában egy-egy fél holdat kaptak.

[szerkesztés] Lakossága

Az 1600-as évekből fennmaradt okmányok 38 jobbágy családról tesznek említést, valamint öt pusztaházról, amelyekből elszöktek az emberek. 1611-ben Báthory Gábor fejedelem városként említette Sarmaságot. 1715 ben 99 főt számláltak, melyből 19 jobbágy, 13 zsellér, azaz 32 háztartás volt. Ám ekkor csak az adókat írták össze, a szabadokat és a nemeseket nem. Innen adódik a nagy különbség, hiszen 1720-ban 288 főt számláltak Sarmaságon.
1915-ös összeírás szerint már foglalkoztak szőlőtermesztéssel, ami nagy múltra tekint vissza.
1847-ben 783 volt a lakosság száma, melyből 758 református, 18 görög katolikus, 8 római katolikus, 2 izraelita.
1936-ban 2370 fő volt a polgárok száma.
Az 1997-es népszámlálás szerint 4933 fő élt itt, ebből vallási hovatartozás szerint:

• 918 ortodox
• 3583 református
• 264 római katolikus
• 10 unitárius
• 120 baptista
• 11 egyéb
• egy ateista
• hét vallásnélküli

A 2002-es népszámlálás szerint, a polgárok száma elérte a 6547-es számot.

Ebből etnikai megosztás szerint:

• magyar – 5168
• román – 1156
• cigány – 217
• ukrán – 4
• német – 1
• orosz/lipován – 1

Vallási hovatartozás szerint:

• református – 4635
• ortodox – 1164
• katolikus – 426
• baptista – 232
• görög katolikus – 25
• pünkösdista – 13
• unitárius – 9
• evangéliumi – 2
• zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus 1
• más 34
• felekezeten kívüli 5
• ateista 1
• nem válaszolt 1

Sarmaság községhez tartozik:

• Selymesilosva – 783 lakos
• Szilágylompért – 877 lakos
• Majád – 222 lakos
• Magurahegy – 33 személy