Spenót
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A további jelentéseket lásd a Spenót (egyértelműsítő lap) oldalon.
Spenót (paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj; Spinacia oleracea), a libatopfélék családjába tartozó növény.
Gyökere kétnyáréltü, szára fölegyenesedő, nyeles levelének lemeze tojásdad-körrajzu, többé-kevésbbé dárdás tövü, épszélü vagy gyengéden öblös, vége hegyes. A levél állománya húsos, sőt vastagon húsos (hollandi S.). Virága kétlaku; a levél tövéből fakad; zöld leple és himre négyes vagy ötös tagu, termése, melyet a lepel körülfogva tart, gömbölyü vagy 3-4 tüskéjü csonthéjas gyümölcs. A termés tüskés volta a levél dárdás aljával jár együtt, azért különböztetik meg kertészeink a tüskéset mint téli, a simát mint nyári S.-ot. Főzelékül mindkettőnek csak az egynyáréltü alakját termesztik. A nép orvosszerül is használja. A legkorábbi friss zöldség s egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Könnyen emészthető, nagy tápértékű, gazdag mészben és vitaminokban.
A Közel-Keletről, valószínűleg Perzsiából származik. Innen vitték az arabok Spanyolországba. Angliában a 16. században még mint újdonságot emlegetik. Hozzánk elég jókor eljutott, mert Szikszai Fabriczius Balázs: Nomenclaturájában (1590) már megemlíti a spinácz nevű levélzöldséget.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
Based on work by